A fődíjas iráni rendező nem tudott részt venni a világ legnagyobb filmes közönségfesztiváljának díjkiosztó gáláján, mert nem kapott kiutazási engedélyt hazája hatóságaitól. Az elismerést lánya, Baran Raszulof vette át.

Az iráni–német–cseh koprodukcióban készült alkotás négy epizódból áll, központi témája az iráni jogrendben is szereplő és a perzsa államban nemzetközi összevetésben gyakran, évente több százszor alkalmazott halálbüntetés. A 150 perces film világpremierjét a Berlinalén tartották pénteken, az első kritikák felkavaró mesterműként jellemezték az alkotást.

Baran Raszulof a film producere, Kaveh Farnam társaságában vette át a díjat. Mint mondta, édesapja hiánya és az elismerés együtt végletesen vegyes érzésekkel tölti el, egyszerre nagyon szomorú és nagyon boldog. Kaveh Farnam gyújtó hangú rövid beszédében kiemelte, hogy a falak nem tudják feltartóztatni az eszméket, a hitet és a szerelmet, és csak arra alkalmasak, hogy a diktatúrák körbezárják saját magukat.

Mohammad Raszulof hatéves, majd fellebbezés után egy esztendőre csökkentett szabadságvesztést kapott, amiért a 2009-es elnökválasztás után részt vett a teheráni rezsim elleni tüntetéseken. A filmkészítéstől ugyan nem tiltották el, de munkáját igen nehéz körülmények között végzi, és alkotásait nem vetíthetik hazájában.
A Berlinale fődíját tíz év alatt harmadszor nyerte el ellenzéki iráni rendező; 2011-ben Aszgar Farhadi kapta az Aranymedvét Nader és Simin – Egy elválás története című alkotásáért, 2015-ben Dzsafár Panahi a Taxi Teheran című filmjéért. A fesztivál új vezetése – Carlo Chatrian művészeti igazgató és Mariette Rissenbeek ügyvezető igazgató –, illetve az Oscar-díjas brit színész, Jeremy Irons vezette nemzetközi zsűri így továbbvitte az aktuális társadalmi és politikai kérdéseket tárgyaló filmekre nyitott szemleként számontartott Berlinale évtizedes hagyományait.

Ez számos további díjban is megmutatkozott. A zsűri nagydíját, egy Ezüstmedvét például Eliza Hittman amerikai rendező kapta Soha ritkán néha mindig (Never Rarely Sometimes Always) című alkotásáért, amely egy 17 éves lány nem kívánt terhességéről szól, a legjobb rendezésért járó Ezüstmedvét pedig a dél-koreai Hong Szangszu vehette át A nő, aki futott (The Woman Who Ran) című filmjéért, amelynek főszereplője a férje üzleti útja révén első alkalommal próbálkozik az önálló élettel.

A 70. Berlinale különdíjaként Ezüstmedvét kapott Benoit Delépine és Gustave Kervern az Előzmények törlése (Effacer l’historique) című szatírájukért, amely az internet, az okostelefon és különösen a közösségi média használatáról szól. Az egyik társrendező, Benoit Delépine a díj átvétele után telefonját felemelve azt mondta: „minél több adathoz adunk hozzáférést ennek a készüléknek, annál kevesebb marad a fejünkben”.

A legjobb női alakításért járó Ezüstmedvét Paula Beer német színésznő kapta az Undine című német alkotásban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színésznek járó Ezüstmedvével Elio Germanót, az El akartam rejtőzni (Voleva nascodermi) című olasz film főszereplőjét tüntették ki, aki a Berlinale másik olasz versenyfilmjében, a Rossz mesékben (Favolacce) is főszereplő. Ennek a filmnek a két társrendezője és társ-forgatókönyvírója, Fabio és Damiano D’Innocenzo a legjobb forgatókönyvért járó Ezüstmedvét vehette át.

A nagyjátékfilmes szekció mellett egy sor további szekcióban is kiosztottak díjakat. Itt díjazták Cristi Puiut is. A nemzetközi szaksajtóban már a film bemutatásakor pozitív kritikák jelentek meg a filmről, amelyet felejthetetlen történelmi drámaként, felkavaró őszinteségű filmként, intenzív mesterműként írtak le. A filmet Vlagymir Szolovjov Három párbeszéd című műve alapján forgatták le a Szeben megyei Almakerék településen található Apafi-kúriában.

Még pénteken adták át a fesztivál életműdíját, amellyel Helen Mirrent tüntették ki. Az orosz származású Oscar-díjas brit színésznő kiemelte: „úgy tekintek magamra, mint aki brit és egyben európai, és ez mindig így lesz, brexit ide vagy oda”.  

A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb a vezető nemzetközi filmfesztiválok sorában, látogatóinak száma évről évre félmillió körül van. Idei költségvetése 27,2 millió euró. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Aranymedvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával.