A Magyar Polgári Párt egyik politikusa szeparatizmussal és autonómiapártisággal vádolta meg az alakuló Székelyudvarhelyért Pártot, hogy ezáltal megakadályozza annak bejegyzését Bukarestben – közölte tegnap egy közösségi portálon Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere.
Gálfi Árpádot tavaly kizárták a Magyar Polgári Pártból, ezután határozta el, hogy függetlenként pályázik a következő önkormányzati választáson a polgármesteri posztra. Az új párt bejegyzését azért kezdeményezte, hogy támogatói bekerülhessenek a helyi tanácsba.
A pártalapítási folyamatot Koszta Attila, az MPP politikusa megtámadta a törvényszéken. Arra hivatkozott, hogy a leendő párt politikai irányvonala szeparatista és autonómiapárti – tudatta Gálfi.
„Bizonyára mindenki arra tippel, hogy ezt csakis a magyarellenes jelentgetéseiről elhíresült Dan Tanasă tehette. Csalódniuk kell! Ezt az az MPP-s Koszta Attila tette, aki egykor az RDE Hargita (a székelyudvarhelyi szeméttárolót működtető cég) igazgatója volt, akivel nem tudtam szót érteni, hogy a városunk érdeke azt kívánja, hogy extraprofit miatt ne hordják ide az ország minden régiójából a szemetet, hogy annak csurgaléka majd mind a mi folyóinkba csorogjon” – írta Gálfi Árpád.
A polgármester tudni vélte, hogy a pártbejegyzést megtámadó helyi politikus Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester háttérből leadott „megrendeléseinek” egyik végrehajtója.
Székelyudvarhelyen tavaly júliusban bolydult fel a helyi politika, amikor az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös jelöltjeként megválasztott Gálfi Árpád polgármestert az MPP önkényes vezetéssel vádolta meg és leváltotta politikai tisztségéről.
Gálfi úgy vélte: azzal vonta magára a párt vezetőinek haragját, hogy felbontotta a város számára előnytelennek talált szolgáltatói szerződéseket, amelyeket Szász Jenő, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként kötött. Szász Jenő 1996 és 2008 között volt Székelyudvarhely polgármestere, valamint 2003-tól 2012-ig az MPP elnöke.
Január közepén az EMNP és az MPP létrehozta az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), és döntött arról, hogy a két párt e politikai szövetségben vesz részt a nyári önkormányzati választásokon. A megegyezés azt is tartalmazta, hogy nem lehet az EMSZ jelöltje az, akit a két párt valamelyike kizárt a soraiból.