Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója felidézte: gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön kezdeményezte, hogy építsék meg a siklót. Kezdetben még közösségi közlekedési célt szolgált és gőzhajtással működött. A Budavári Siklót 1944-ben bombatalálat érte, és a háborút követően bontásra is ítélték. A BKV 1986-ra korhűen építette újjá a siklót, amely villamos hajtást kapott. Ma már turistalátványosságként működik, de azért közösségi közlekedési szerepet is betölt.

A budavári Európában a második volt a franciaországi Lyonban működő sikló után. A budapesti pálya különlegessége, hogy a három kocsi egymás felett helyezkedik el, s így háromszor nyolc, azaz huszonnégy utast tud egyszerre szállítani. A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter. A sikló Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes az ünnepségen arról beszélt, hogy a Budavári Sikló egy olyan időszakban született, amely a város kiemelkedő fejlődéssel és haladással teli korszaka volt. A budapestiek számára mindig példaként szolgálhat a százötven évvel ezelőtti kor, amikor a fővárosiaknak a kontinensen az elsők között hozták el a legmagasabb színvonalú technikát – mondta. (MTI)