Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára a megnyitón emlékeztetett, hogy az intézmény megalakulásától fogva a magyar nemzet egészének a szolgálatában áll, ezért nagy hangsúlyt fordít a külhoni művészek munkásságának bemutatására. Idén van a trianoni békeszerződés 100. évfordulója, az intézmény megemlékező programsorozatának az első része az erdélyi festőről szóló kiállítás – tette hozzá.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte, hogy Plugor Sándor művészete a magyar grafika egyik csúcsteljesítményének tekinthető, az alkotások Szalay Lajos, a 20. századi magyar rajzművészet megújítójának munkáihoz hasonlíthatóak. A művésznek több tízezer rajza van, eljött az ideje ezek bemutatásának – tette hozzá.

A kiállításhoz jelent meg a Plugor Sándor című album, amely az életmű-kiállítás könyvkatalógusa. A kötet bevezetőjét Németh Zsolt írta, az elemző tanulmányok Keserü Katalin, Deák Ferenc Loránd, Plugor Magor, Szücs György és Vécsi Nagy Zoltán munkái. A színes reprodukciókat tartalmazó kötet függelékében az életrajz legfontosabb állomásait is rendszerezi, valamint információt nyújt a díszletek, grafikák elsődleges megjelenési helyéről is.

A művész változatos műfajokban alkotott, olaj- és temperafestmények, tusrajzok, fémkarcok, monotípiák szerepelnek az életműben. Legnagyobb élményei szülőfalujához, Kököshöz kötötték, itt szerezte meghatározó tapasztalatait. Utolsó éveiben – irodalmi ihletésű metszetei és lendületesen megfestett lósorozata után – visszatért a tushoz, rajzai ebben az időszakban már monumentális grafikai tablók, a lét állandó, mitikus kérdései és kulturális allegóriái foglalkoztatták.

„Plugor Sándor az a képzőművész, aki tud – és nyilván szeret is – rajzolni. Ez a fajta egyre ritkább. Vannak, akik egyenest a formabontással (lejáratott szó ez is) kezdik, anélkül, hogy elsajátították volna a mesterség titkait. Plugor nem ilyen. Fölényes, finom rajztudása az alap, jó alap, mely megengedi, hogy tágítsa a kört az ismeretlen felé, ugyanakkor szűkítse is: a lényeget keresse. Az örök lényeget, amely, úgy tetszik, nem más, mint a dolgok örök ritmusa. Kezdet, kifejtés, vég, újrakezdés” – idézi Szilágyi Domokos költőt a kiállítás beharangozója.