Az Európai Bizottság a közelmúltban készített jelentést az Európai Unió új tagországaiban érvényes földvásárlási moratóriumok hatásairól, és várhatóan ez képezi majd alapját annak az ajánlásnak, amely a moratórium meghosszabbítását kezdeményező, most bejelentett magyar beadványra készül majd. A nyáron kiadott jelentésben a bizottság lényegében úgy foglalt állást, hogy továbbra is indokoltnak tartja a csatlakozási szerződésben szereplő hétéves (Lengyelország esetében ennél hosszabb) vásárlási tilalmat. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy a tagországoknak fel kell készülniük az átmeneti időszak ,,elkerülhetetlen végére".
Budapest épp a múlt héten jelentette be, kezdeményezi, hogy 2011-től további három évre vonatkozzék moratórium a külföldiek földvásárlására, mert a magyar földpiacnak még további védelemre van szüksége, az árszint még nem megfelelő. Brüsszelben ezzel kapcsolatban annyit jeleztek, hogy a magyar kezdeményezésre válaszul az Európai Bizottság minden bi-zonnyal ajánlást készít majd az EU-tagországok kormányait tömörítő tanácsnak, hiszen a csatlakozási okmány módosításáról a végső döntés ez utóbbi kezében van. A bizottság véleménye viszont azon a jelentésen alapul majd, amelyet a testület nyáron készített a témáról, szintén a tanács számára.
Ebben a dokumentumban Brüsszel egyebek között emlékeztetett arra, hogy a tőke szabad mozgása a közösségi jog által biztosított egyik alapvető szabadság, és ,,ebbe beletartoznak az ingatlanbefektetések is, függetlenül a hét új tagállamban a külföldiek termőföldvásárlására megállapított átmeneti időszaktól". A bizottság elsősorban azt vizsgálta, indokolt lenne-e az átmeneti időszak lerövidítése. Ilyen értelmű javaslat ugyan nem született, a testület azonban néhány tendenciára felhívta a figyelmet. Ezek közé tartozik például az, hogy ,,az árak emelkedésének eredményeként időközben fokozatosan csökken az új és a régi tagállamok földeladási árai közötti különbség, bár a folyamat még messze nem ért véget", és ugyanez vonatkozik a bérleti díjakra is. ,,A földeladási árak sokkszerűnek egyáltalán nem minősíthető fokozatos közeledése a régebbi tizenöt tagország árszínvonala felé folytatódhat, ha a hét új tagállamban ugyanannyira megnyitják a földpiacot, mint az EU 15-ökben" — áll az ajánlásban.
A brüsszeli értékelés szerint ,,a mezőgazdasági termelés társadalmi-gazdasági feltételei javultak, és ez a pozitív tendencia várhatóan folytatódni fog. Továbbra is nagy azonban a különbség a hét új tagállam és az EU 15-ök termelékenysége között". A jelentés úgy látja, a külföldiek jelenléte a korlátozó intézményi tényezők megszüntetésére jótékony hatással van. A bizottság egyúttal utalt arra, hogy az új tagállamok ,,hatóságai megvizsgálhatnák a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó korlátozások egy szűkebb körű, ideiglenes enyhítését a mezőgazdasági reformokat elősegítő módon". Az egyes új tagországokban egyébként már bevezetett lehetőségek között említette a külföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható maximális földterület növelését és a mezőgazdasági ingatlant bérlő külföldiek számára annak lehetővé tételét, hogy korlátozás nélkül tulajdonjogot szerezzenek a gazdasági épületeknél és az azok alapját képező területen.
