Nehéz lenne pontosan felidézni minden témát, amit érintett az ifjúságnak szóló előadás, és leírni, hogy azokat miként tudta ennyire humorossá és érdekfeszítővé tenni a szakember, de az előadás végére beleszédültünk a sok információba, és úgy éreztük, tökéletes kórképet kaptunk a jelenről, a mai fiatal nemzedék általános gondjairól. Ijesztő és reménykeltő is volt egyben, amit hallottunk, mert azontúl, hogy rámutatott fogyatékosságainkra és döntéseink felelősségére, néhány biztos mankót is adott a kezünkbe, amelyek segítségével nagyobb esélyünk lehet sikerrel szembenézni az új világ kihívásaival.

A mindenkori fiatal

A toxikológus először arról beszélt, hogy alapjában véve a mai fiatalok is ugyanolyanok, mint az ő nemzedéke volt ebben az életkorban, csak az eszközök változtak azóta. Valójában ma is ugyanaz a jelképes puttony határozza meg az életünket, mely akkor kerül a hátunkra, amikor megszületünk, és amelybe olyan dolgokat kell beletenni, mint az értékrend, keretrendszer, jövőkép és példaképek. A puttonytöltés – melynek a családtól az iskoláig, egy sportegyesülettől egy vallásos közösségig vagy dalkörig nagyon sok színtere lehet – rendkívül nagy felelősséggel jár, mert ezek alapján fogja meghozni az ember élete döntéseit. Mint elhangzott, az egyik mindenkori nagy problémánk, hogy nehezen tudjuk megtalálni a közös hangot a fiatalsággal, mindig nagy a távolság, ami a nemzedékeket elválasztja egymástól. Ezt a szakadékot nagyszerűen érzékeltette a szakember két mindennapi technikai eszköz, a mobiltelefon és a számítógép gyermekek és felnőttek általi használatának a rövid bemutatása által. Érzékletes példáiban gladiátoroknak nevezte a pedagógusokat, akik kétségbeesett harcot folytatnak azért, hogy a fiatalság szoftverét megtöltsék tartalommal, de időnként ezt a szoftvert olyan tűzfal védi, hogy azon nem tud áthatolni a gladiátor. Hangsúlyozta: mobiltelefon és számítógép-használat szempontjából a gyerekek az őslakosok, és szüleik a betelepültek, de 30 év múlva majd ezeknek a gyerekeknek is meg kell harcolniuk saját őslakosaikkal, és az a harc ugyanilyen vérrel-verítékkel-könnyel teljes lesz.

Egyetlen jó döntés van

Hogyan lehet az őslakossal úgy beszélni a kábítószerről, hogy sikerüljön beletenni valamit abba a bizonyos puttonyba, hogy majd egy fontos döntéshozatal pillanatában tudjanak és merjenek jól dönteni? – tette fel a kérdést. Majd elmondta: sok-sok kábítószeres eset ismeretében arra a következtetésre jutott, hogy a droghasználat szempontjából az az egyszerű döntés a legeredményesebb, mely valójában egy hárombetűs magyar szó, de amelyet egy buliban hajnali fél kettőkor kifejezetten nehéz kimondani a fiataloknak: nem. „Ott, amikor teljesen egyedül leszel a döntésben, akkor jön be az a bizonyos puttony és ami abba belekerült” – emlékeztetett a szakember, újra hangsúlyozván, hogy bár nehéz a kábítószerről beszélni a gyerekünkkel, mégis fontos ezt megtenni, mert Magyarország a drogfogyasztás szempontjából is jobban teljesít az európai átlagnál.

Fontosabb függőségeink

Aztán csak jöttek az újabb és újabb nagyszerű gondolatok a hatásos és kevésbé hatásos dohányzásmentes politikáról, arról a rossz beidegződésről, mely a szerhasználatot egyenlővé teszi a függőséggel, a fiatalok rossz olvasási mutatóiról, melyet nagy mértékben befolyásolnak a mai világtól rendkívül távol álló házi olvasmányok, Jack White nagyszerű koncertjeiről és a pillanat megélésének fontosságáról, a halmozott médiafogyasztásról, a kábítószer melletti rengeteg más függőségről, közöttük az internetről, mely valójában nélkülözhetetlen a mai világban, de nem mindegy, hogy miként használja az ember. Aztán a like-vadászat és az internetes zaklatások veszélyei kerültek terítékre, valamint felelőtlen posztolásaink és mások rólunk készített fotóinak olykor egész életünkre kiható negatív következményei. És számos további negatív hatása is van az internetfüggőségnek: a személyes kapcsolatok leépülése, az alvás­idő csökkenése, a sleep texting (alvó szövegküldés), a snapchat dysmorphia (amikor saját filteres képünkre szeretnénk hasonlítani), a sharenting (gyermekeinkről való túl sok információ megosztása), az influencer (tömeges befolyásolás) jelensége, a függőséget okozó addiktív játékok, melyek használata mind-mind attól a bizonyos puttonytól függ.

Mint elhangzott, a digitális detox is rendkívül fontos, hisz a szociális média ugyanolyan káros hatású lehet, mint az alkohol vagy a drog. Végezetül a gyerekekkel és a kamaszokkal való kommunikáció hibáiról, a kábítószer-fogyasztás általános okairól, a példaképekről, a különböző tudatmódosító szerekről és ezek olykor előreláthatatlan hatásáról beszélt a szakember, melyek szemléltetéséhez egy pókot használtak a kutatók. Végül levonta a következtetést: alkoholos italból két pohár, kábítószerből nulla milligramm a biztonságos mennyiség.

Aranymondások és válaszok

Volt pár olyan kijelentése a toxikológusnak, mely rendkívüli hatással volt a fiatalokra: Ez a korosztály előbb nyúlt a telefonhoz, mint magához. Aki napközben egy órát nincs rajta a közösségi médián, azt halottnak nyilvánítják. Nyilas Misi a magyar irodalom legnagyobb balfékje. Sokkal több okostelefon van Magyarországon, mint okos ember. Ma 15 másodperc alatt világsztár lehet bárkiből. Ha a gyerek hív, hogy mondjon nekünk valamit, az olyan, mint a halál vagy a hasmenés: menni kell. Napjaink szerhasználata olyan, mint az orosz rulett: nem tudod, hogy mikor jön a golyó. Egyik szert sem szabad elbagatellizálni...

Előadása után Zacher Gábor megkérte a „gladiátorokat”, hagyják el a konferenciatermet, hogy a fiatalok gátlástalanul feltehessék neki kérdéseiket, és arra a mintegy 60 kérdésre is válaszolt, melyeket előzetesen névtelenül fogalmaztak meg neki a diákok. A mintegy két és fél órás előadás után néhány lelkes rajongó még a szálláshely felé is követte az előadót. Nem valószínű, hogy túl sok ideje maradt pihenni a délutáni, felnőtteknek szóló előadásáig.