Miközben Románia elnöke a parlamentben a kormányt ostorozva, s újra mentőkötelet dobva a Nagyrománia Pártnak, mint elnöksége nagy, talán legnagyobb eredményét emlegeti a korrupció elleni hősi harcot, meglepetést és döbbenetet kelthet az ugyanebben az időszakban nyilvánosságra kerülő Transparency International-féle felmérés, amely szerint Románia az Európai Unió második legkorruptabb állama.
Az úgynevezett korrupciós indexet tekintélyes nemzetközi szakértők és független intézmények véleménye alakítja. Idén az unió legkorruptabb állama Bulgária, s utána közvetlenül az elnök által sikeres korrupció elleni harcba merülő Románia következik. Eredménynek csupán azt könyvelhetjük el, hogy az évek óta sereghajtó Románia egyet mégiscsak lépett előre a listán, megelőzve déli szomszédját. A Transparency International különben a világ 179 országát vizsgálja: Románia egyébként a hetvenedik ezen a listán, Bulgária a hetvenkettedik, Magyarország pedig a negyvenhetedik, Malajziával, Costa Ricával, Jordániával, a Zöld foki-szigetekkel állnak holtversenyben, ami a magyar korrupció mértékéről és az országban uralgó viszonyokról is sokat elárul. A felmérés szerint a két legkorruptabb ország Irak és Szomália, a kevésbé korruptak listáját pedig Dánia, Svédország és Új-Zéland vezeti. Térségünkből Szlovénia a huszonhatodik, Észtország a huszonhetedik, Csehország a negyvenötödik, Szlovákia az ötvenkettedik, Lengyelország pedig az ötvennyolcadik a listán. A jelentés szerint mind a gazdagabb, mind a szegényebb országokban erőteljesebb intézkedésekre van szükség a hálószerűen terjedő, s a gazdasági és politikai életben egyaránt tért hódító korrupció leküzdéséért. A fejlett országokban a külföldi megvesztegetések uralta gazdasági korrupció a jellemző, amelyet ― a felmérés szerint ― a pénzpiaci tevékenység laza felügyelete is felerősít. A szegényebb országokban ― mint Románia is ― elsősorban az igazságszolgáltatás nem elégséges, nem elég szigorú, nem elég ,,elszánt" tevékenysége segíti a korrupciót. S nem elégséges legtöbb esetben a parlamenti ellenőrzés sem. Románia esetében elsősorban itt van a kutya elásva, s időbe telik, amíg felszínre kerül. Az unió régóta követeli a román igazságügy függetlenedését, létrejött a bizonyos eredményeket mégiscsak felmutató korrupcióellenes ügyészség, néhány nagykutya, gazdasági mogulok, politikusok (képviselők, szenátorok, miniszterek, államtitkárok, prefektusok) is vád alá kerültek, ügyeik viszont rendszerint elakadtak, ítélni senkit nem ítéltek el, a parlament legtöbb esetben nemhogy segítette volna a korrupcióellenes ügyészség munkáját, hanem minden rendelkezésére álló eszközzel gátolta azt.
