Megyénkben az idei első medvetámadás Nagybaconban történt: egy sertés és egy juh esett áldozatul. De máshol is láttak már medvét lakott területen – például Torján a faluban, Kovásznán a szívkórháznál, ott kétbocsos medve szokott sétálni. Ez még csak a kezdet, hamarosan más településeken is megjelennek az éhes medvék – figyelmeztetett Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal vezetője Csomakőrösön, a régiós gazdatalálkozón.
Égetővé vált a megyében a medvekérdés, a számlálások szerint mintegy 1600 medve él a megyében. Az egyedek száma meghaladja a megye területének eltartóképességét, ezért következnek be a támadások – jelentette ki az igazgató. Sok a kár, a panasz, a megyei környezetvédelmi hivatal a környezetvédelmi tárca, a vadásztársaságok és a gazdák közötti köztes intézmény. A törvény által megengedett keretek között támogatják a gazdákat, ezért fontos, hogy a legkisebb kár esetén is – hacsak egy juhról is van szó – jelentést tegyenek a károsultak. Decembertől módosult a törvény, így a kárfelmérő iratcsomó iktatását követő harminc napon belül ki kell fizetni a megítélt kárt. A polgármesteri hivatalnak a kárbejelentést követő 72 órán belül kell értesítenie az illetékeseket, akiknek részt kell venniük a kármegállapítási jegyzőkönyv felvételében. Ezt követően állítják össze az iratcsomót, ami többé nem kallódik a polgármesteri hivatalokban – ahogyan megvan, az erdészeti felügyelőség képviselői azonnal Brassóba viszik, ott a kármegítélési döntés tíz napon belül megszületik. Ezt továbbítják a környezetvédelmi tárcához, onnan történik meg a kár kifizetése – részletezte az igazgató.
Neagu beszédekor egy zágoni gazda szólt közbe: évek óta megítélték a kártérítést, de mindeddig még nem kapott egy lejt sem. A felelősség az erdészeti felügyelőségé, a dosszié ott kell legyen valahol, tőlük kell érdeklődni – kapta a felvilágosítást. 2016 óta, mióta az erdőügyeket leválasztották környezetvédelmi tárcáról, lehetetlen helyzet van, más intézmény hagyja jóvá a kárkifizetést s megint másik intézménynek kell azt fizetnie – hangoztatta az igazgató.
Kis József zágoni polgármester felvetette: a kártérítések esetében sokat intézkedett, írásos beadványokban fordult minisztériumhoz, prefektúrához. A károsultak megkapták a kifizetési jóváhagyást. Zágonban négy éve a gazdák kezében a jóváhagyás, de senki sem kap pénzt. Hol van a pénz, kit kell felelősségre vonni? – tette fel a kérdést Kis, közbelépését meg is tapsolták a gazdák.
Neagu igazat adott a polgármesternek, azt is elmondva, hogy a megye más részein is vannak hasonló esetek, utánanéz a dolgoknak. De a nagy gond továbbra is az marad, hogy nagy a medvék létszáma, és ez csak nőni fog. Sajnos, senki nem vállalja a felelősséget. Volt próbálkozás medvéket eladni nyugati országoknak, de senkinek nem kellettek, mert hozzá vannak szokva a háziállatok megtámadásához – ezt mondta például Franciaország romániai nagykövete. Egyetlen menedékhely létezik a medvék számára, a zernyesti „Medve-szentély”, de oda a vezetőség kénye-kedve szerint fogadnak be állatokat, nincs hely, tele vannak, mondják. Az állatok áthelyezéséről szó sincs, egyetlen vadásztársaság sem kér belőlük. Az állatvédő szervek pedig csak addig vállalnak szerepet, amíg különösebb gond nincs.
Csernátonban egy éjjel elkábítottak egy medvét, elvitték Zernyestre – mindezt nagy sajtónyilvánosság mellett. Ott viszont azt mondták, a medvének sok a sérülése, nem éli túl, meg kell ölni. Ez meg is történt a környezetvédelmi hivatal képviselőjének jelenlétében, viszont ezután azt mondták: vigyék haza a döglött állatot, ez nekik nem kell. Nem volt mit tenni, autóval elvitték Lemhénybe, ahol elhamvasztották – számolt be a valóságról Neagu. Igen, a civil szervezetek védjék az állatokat, de a komoly esetekben is álljanak oda, ne hagyjanak mindent az állam hatóságaira – szögezte le.