Az operatív törzs tegnap déli jelentése szerint 308 személyt diagnosztizáltak koronavírussal Romániában. Küzülük 31-et gyógyultnak nyilvánítottak és kiengedtek a kórházból. 31 az újonnan azonosított esetek száma is, a legfiatalabb 17, a legidősebb 89 éves. Intenzív terápiás osztályon 11 beteget ápolnak, kettejüknek súlyos az állapota. Eközben két újabb román állampolgár halt bele a fertőzésbe Olaszországban, így a koronavírusban elhunyt román állampolgárok száma háromra emelkedett. A külügy tájékoztatása szerint ez idáig 29 külföldön élő román állampolgárnál mutatták ki a vírust, közülük 23-an Olaszországban, ketten Namíbiában, a többiek pedig Spanyolországban, Luxemburgban, Írországban és Tunéziában tartózkodnak.
Még nem tudni, mikor tetőzik
Victor Costache egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott a Digi24 televíziócsatornának adott interjúban: véleménye szerint körülbelül hét-tíz nap múlva lehet prognosztizálni, hogy mikor fog tetőzni a koronavírus okozta járvány Romániában. A becslésekben fontos tényező a külföldről hazatérők száma, ugyanis jelenleg a COVID-19-cel kezelt páciensek 80 százaléka közülük került ki. Az egészségügyi miniszter azt is elmondta, amennyiben a koronavírussal fertőzöttek száma eléri a négyezret, az enyhébb eseteket otthon fogják kezelni. A minisztérium illetékesei ugyanakkor folyamatosan kutatnak újabb, karanténok kialakítására alkalmas helyek azonosítása érdekében. A legkézenfekvőbb a bezárt szállodák karanténközponttá való alakítása – mondta még Costache.
Közben a hadsereg elkezdte a konténerekből és sátrakból álló tábori kórház építését a bukaresti nemzetközi repülőtér közelében a COVID-19-ben szenvedő betegek – könnyű és közepes esetek – számára, hogy tehermentesítsék a bukaresti járványkórházakat. Az ötszáz páciens kezelésére alkalmas, laboratóriummal, sterilizálóval, fertőtlenítővel felszerelt tábori kórházat öt nap alatt, várhatóan jövő hét elejéig építik fel, egészségügyi akkreditálása pedig várhatóan további öt napot vehet igénybe. Az afganisztáni, iraki és boszniai NATO-küldetésekben részt vevő ROL-2-es egészségügyi alakulat tábori kórházát a 2015-ös Ebola-járvány idején is készenlétbe helyezték ugyanazon a helyszínen, de akkor nem volt szükség rá.
Csak jönnek
A Magyarország által biztosított tranzitfolyosó megnyitása óta 17 ezer személy érkezett Nagylaknál az országba, akik korábban a magyar határzár miatt Ausztriában rekedtek. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten bejelentette: amíg a román kormány garantálja, hogy fogadja a nyugat felől érkező román és bolgár állampolgárokat, addig Magyarország biztosítja nekik a humanitárius folyosót.
Ugyanakkor a román külügyminisztérium a nyugaton dolgozó román állampolgárok hazaszállításáról gondoskodik, mint a tárca tegnap bejelentette, azokat az idénymunkásokat, akiknek megszűnt a foglalkoztatottságuk Olaszországban a bizonyos gazdasági ágazatokban történt leállások miatt, repülővel szállítják Romániába.
A tervek szerint az első járat Torinóból fog indulni ma.
Másrészt a külügyminisztérium csütörtökön lehetővé tette 101 román állampolgár hazatelepítését Portugáliából, 114-ét a Spanyolországhoz tartozó Teneriféről és 42-ét Marokkóból. A szaktárca ismételten felszólítja a román állampolgárokat, hogy csak a legszükségesebb esetekben utazzanak külföldre, a turisták vagy a külföldön ideiglenesen tartózkodó személyek pedig sürgősen térjenek haza. A külföldön élő román állampolgárokat pedig továbbra is arra kérik, ne látogassanak haza.
Kijárási tilalom egyelőre nincs
Az állampolgárok ne adjanak hitelt mindennek, ami nyilvánosságra kerül, csak annak, amit a hivatalos szervek elfogadnak, és magyarázat kíséretében közölnek – hívja fel a figyelmet Raed Arafat. A belügyminisztériumi államtitkár annak kapcsán nyilatkozott, hogy tegnap megjelent a médiában egy olyan tervezet, mely többek között a kijárási tilalmat rendelné el. Arafat hangsúlyozta, a kiszivárogtatott dokumentum egyelőre egy munkapéldány, amelyen még dolgozik az Országos Vészhelyzeti Bizottság (OVB) műszaki-tudományos munkacsoportja. „Az intézkedésekkel kapcsolatos végső döntést az OVB hozza meg a munkacsoportban tárgyaltak ismertetését követően. Így lehet, hogy bizonyos intézkedéseket elfogadnak, másokat halasztanak vagy elutasítanak” – magyarázta Arafat.
Korábban az operatív törzs is közölte, hogy a műszaki-tudományos munkacsoport vizsgálja a különféle javaslatokat és lehetőségeket más országok példája alapján, a kiszivárgott dokumentum azonban csak egy munkapéldány, amelyet nem terjesztettek elő jóváhagyásra az OVB-nek, amely az ilyen jellegű intézkedések és döntések meghozatalában illetékes.
Az ügy kapcsán a belügyminisztérium közölte, feljelentést tesznek az illetékes bűnüldöző hatóságnál nem a nyilvánosságnak szánt információk felfedése miatt.
Még két ország
Újabb két ország került fel azon államok listájára, amelyekben a koronavírussal diagnosztizált személyek száma meghaladta az 500-at. Azoknak, akik a listán szereplő országok valamelyikéből térnek vissza Romániába, házi karanténba kell vonulniuk. Az úgynevezett sárga zónába bekerült Írország és Izrael is, így most a teljes lista: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Kanada, Cseh Köztársaság, Dél-Korea (az ország azon része, ahol nincs karantén), Dánia, Svájc, Franciaország, Németország, Írország, Izrael, Japán, Nagy-Britannia, Malajzia, Norvégia, Hollandia, Portugália, a Kínai Népköztársaság (azok a részek, ahol nincs karantén), Spanyolország, az Amerikai Egyesült Államok és Svédország.
Vörös zónának minősül a Kínai Népköztársaság Hupej régiója, a teljes Olaszország, Dél-Korea Daegu városa és Cseongdo régiója és a teljes Irán. Aki ezen országok valamelyikéből érkezik Romániába, kötelező módon intézményes karanténba vonul.
Kényszerszabadságon
A héten országos szinten 200 ezer alkalmazott munkaszerződését függesztették fel – közölte Violeta Alexandru munkaügyi miniszter, aki szerint a helyzet alakulása még nem ad okot nagy aggodalomra, mert a számok nem nőttek hirtelen egyik napról a másikra. Hozzátette, az eddigi adatokból a tárca összesen 300–400 ezer felfüggesztett munkaszerződésre számít a szükségállapot végéig. A kormány prioritásként kezeli a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak anyagi támogatását, mondta Alexandru, aki szerint ugyanakkor a gazdasági minisztérium nagyon gyorsan véglegesíteni fogja az eljárást a szükségállapotot igazoló dokumentum kiállítására, amelynek alapján a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak megkaphatják az erre az időszakra járó juttatást. Rámutatott, a munkaadók áprilistól kezdődően kaphatják kézhez a fent említett igazolást.
A munkaügyi felügyelőség adatai szerint 2020 februárjában 5,62 millió alkalmazott volt Romániában.
Kamatcsökkentés
A Román Nemzeti Bank (RNB) igazgatótanácsa tegnapi rendkívüli monetáris politikai ülésén 50 bázisponttal 2 százalékra csökkentette az alapkamatot a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet hatására. Az intézkedés hétfőtől lép hatályba. A jegybank egyúttal a kamatfolyosó szűkítéséről is határozott, így annak határait plusz/mínusz 0,5 százalékra csökkentette a korábbi plusz/mínusz 1 százalékról úgy, hogy az egynapos lejáratú hitelt 2,50 százalékra mérsékelték a korábbi 3,50 százalékról. A kamatfolyosó alsó értéke változatlanul 1,50 százalék maradt.
Azért, hogy a kereskedelmi bankoknak nagyobb likviditásuk legyen, a jegybank arról is határozott, hogy repo-ügyletekkel állampapírokat vásárol a kereskedelmi bankoktól, amit majd egy későbbi időpontban visszacserélnek a meghatározott árfolyamon. A jegybank a másodlagos piacon is tartósan állampapírokat fog vásárolni a kereskedelmi bankoktól, szintén azért, hogy biztosítva legyen a likviditás a pénzpiacon. A jegybank kilátásba helyezte a kereskedelmi bankok kötelező valutatartalék-rátájának mérséklését is amennyiben ez szükségessé válik.
