Az állami költségvetés finanszírozóiként a vállalkozók joggal fordulnak az állam felé, támogatást, segítséget kérve. Ludovic Orban és kormánya be is jelentett egy intézkedéscsomagot, ami szükséges, de nem biztos, hogy elégséges. A Ziarul Financiar napilapnak nyilatkozó cégvezetők jónak tartják a lépéseket, ám keveslik azokat. A koronavírus okozta gazdasági válságban néhány ágazat hamar igen kritikus helyzetbe kerülhet: a turizmus, a vendéglátás, az éttermek hálózata a leginkább veszélyeztetett, de szinte nincs olyan terület, amelyet ne rengetne meg a koronavírus okozta visszaesés. Nem szerencsés forgatókönyveket gyártani, de borúlátóbb elemzők eddig nem ismert gazdasági válságról beszélnek, mely súlyosabb lehet, mint a korábbiak.

E válsághelyzet egy új fejezetet is hozott: példátlan, ahogy a romániai elemzők, politikusok, sőt, a gazdasági témájú cikkekhez hozzászólók elismerik a budapesti kormány gazdasági lépéseit. Magyarország jelentette be Európa legbátrabb gazdasági intézkedéseit – írta a már említett Ziarul Financiar. A lap, hasonlóan számos más újsághoz, hírportálhoz tudósított az Orbán Viktor miniszterelnök által szerdán bejelentett gazdasági csomagról, rögzítve, hogy Magyarország az év végéig felfüggeszti minden magánszemély és vállalkozás hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét. E cikkek igen barátságos, méltató hangú hozzászólás-sorozatot gerjesztettek, olyan megjegyzést is lehetett olvasni, ha Romániában Orbán Viktorra szavazni lehetne, bizony rá voksolnának. Maga a nacionalista húrokat szívesen pengető Victor Ponta is hízelgő szavakkal szólt Orbánról, pedig nem szokása.

Gazdasági téren mindez érthető: míg a budapesti gazdasági intézkedések kézzelfoghatóak, év végéig számszerűsíthető könnyítéseket jelentenek mind a magyarországi munkaadók és munkavállalók számára, az itteniek már ködösebbek. Mert nem mindegy, ha egy érintett biztosan tudja, hogy egy pontosan meghatározott időszakra mentesül a járulékfizetés és hiteltörlesztés kötelezettségétől, vagy ha egy nyakatekertebb, bürokratikusabb eljárást követően valamikor kaphat valamit. Bár a bukaresti kormány átvállalta a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak segélyezését, ez időigényes folyamat lesz, s noha fontos az is, hogy 5 milliárd lejjel emelik a kis- és középvállalkozások állami garancialapját, a magát bajban látó kisvállalkozó ebben a pillanatban nehezen fogja fel, mit is jelent számára ez a mentőöv.

Ebben az embert próbáló időszakban a precíz és gyors gazdasági intézkedések családok ezreit, tízezreit segíthetik. Nem csak budapesti, más európai példák is mutatják, hogyan lehet eredményesen intézkedni, mert most ez a legfontosabb, nem egy újabb tévelygés a bürokrácia útvesztőjében. S bizony az is jó lenne, ha a Magyarország iránti hirtelen jött rokonszenvből a későbbi, boldognak remélhető békeidőkre is maradna.