Az emberiség legremekebb műtrágyait őrző világhírű múzeumok ugyanis a honlapjaikon már nemcsak nyitvatartási idejüket és a jegyvásárlás menüpontot osztják meg a művészet iránt érdeklődőkkel, hanem az elmúlt években gyűjteményeik java részét digitalizálták, és sokszor nagyon kreatív megoldásokkal kiépítették saját jelenlétüket a digitális térben. Így pedig akár otthonról is élvezhetjük Picassót, Van Goghot és társaikat, nem kell hozzá más, mint egy számítógép, internet és egy kényelmes kanapé. A Google térképein kínált utcaképhez hasonlóan háromdimenzióssá tett virtuális tárlatok, az egyesével hozzáférhetővé tett remekművek vagy akár a teljesen egyéni grafikájú művészeti projektként feldolgozott gyűjtemények jönnek el hozzánk, nekünk már ki sem kell mozdulni a lakásból.
 

British Museum

A világhírű londoni múzeum alkalmazásában a kultúra nevű galaxis röppályája mentén 4000 év történetén száguldhatunk végig a kortárs műtárgyaktól egészen a múmiák világáig, de a kulturális ősrobbanáshoz közelebb eső időszakokba is bepillanthatunk. A virtuális túra közben megszólal a szférák zenéje is, az atmoszferikus száguldást ugyanis a honlaphoz komponált sajátos, xilofonhanghoz hasonló űrzene kíséri, ami aszerint változik, ahogy éppen az érdeklődésünk iránya fordul. Az önálló bolygókként értelmezett egyes alkotásokról pedig számtalan információt megtudhatunk.
 

Zoomoljon Michelangelóra: a Sixtus-kápolna

A Vatikáni Múzeum számos termét bejárhatjuk a múzeum virtuális túráján, a többi között tüzetesen megvizsgálhatjuk Raffaello freskóit (a reneszánsz mester II. Gyula pápa megbízásából készült falfestményei a korszak legkiemelkedőbb műalkotásai közül valók). A virtuális sétán még ennél is nagyobb élményt jelent, hogy anélkül láthatjuk Michelangelo freskóit a Sixtus-kápolnában, hogy a nyakunkat kellene tekergetnünk a mindenhonnan áramló tömegben, sőt, annyira ráközelíthetünk Michelangelo mennyezetfreskójának legismertebb részletére, az Ádám teremtésére, mintha egy plafonig felállványozott teremben közvetlenül a festmény alatt állnánk.
 

Kifogyhatatlan aha-élmény: a firenzei Uffizi

Giotto, Boticelli, Leonardo, Michelan­gelo, Raffaello, Giorgione, Rubens – csak pár név a legnagyobbak közül, akiknek a műveit a firenzei Uffizi Képtár virtuális sétáján láthatjuk. A Google Street View-hoz hasonlóan teremről teremre mászkálhatunk a virtuális galériában, és bőven kapunk információkat az alkotókról és a művekről is.
 

Csontváz égő cigarettával: a Van Gogh Múzeum

Vannak olyan Van Gogh-képek, amelyek mindenkinek beégtek a retinájába, amelyekre mindenki rámondja, hogy tipikus Van Gogh. De ki az, aki ismeri a festőnek azt a képét, amelyen egy csontváz dohányzik? Aki még nem látta – s az is, aki már igen –, feltétlen járja be az amszterdami Van Gogh Múzeum virtuális sétáját, ahol a képernyő alsó sávján megjelenő képre kattintva máris befordulhat bármelyik terembe és felfedezheti az egész múzeumot.
 

A magyar szál: a Metropolitan Múzeum

New York legnagyobb múzeuma, az évente 6 millió látogatót fogadó Metropolitan Múzeum főépülete a Fifth Avenue-ról most a díjnyertes Met 360° projektnek köszönhetően költözhet a nagyszobánkba. De nemcsak a Richard Morris Hunt által tervezett neoklasszicista központi csarnokban vagy a Met-mozifilmekben is gyakran felbukkanó ikonikus egyiptomi termében tudunk körülnézni a rövid videóknak köszönhetően, hanem az Egyesült Államok egyetlen, kizárólag a középkori építészet és művészet bemutatásának szentelt kiállítóhelyét, a Hudson folyóra néző kolostorépületet idéző Met Cloisterst is felfedezhetjük. Azonban a nemzeti alaptantervbe is simán bekerülhetne az a virtuális séta, amely a Bauhaus egyik magyar mesteréről, Breuer Marcellről elnevezett múzeumot mutatja be.

Az ikonikus brutalista szoborként is felfogható, Breuer tervezte Madison Avenue-i épületben található ma a Metropolitan Múzeum legfiatalabb fiókintézménye, a Met Breuer.
 

A klasszikus: a Louvre

A párizsi Louvre virtuális sétáin a múzeum egyiptomi gyűjteményében, az eredetileg erődítménynek szánt épület középkori árkait megidéző túrán és az Apollo Teremben nézelődhetünk, a youvisit.com Louvre-t bemutató 360°-os panorámafotóinak köszönhetően pedig Napóleon lakosztályában is bámészkodhatunk. Ezen az oldalon pedig a Louvre legkiemelkedőbb műtárgyaira, köztük a Mona Lisára vethetünk igazán közeli pillantást. Ennél közelebb akkor sem jutnánk hozzá, ha a múzeum nyitva lenne.
 

A giga modern: a MoMa

A New York-i Museum of Modern Art a világ egyik legnagyobb modern és kortárs művészetet bemutató múzeuma, amely honlapján 84 230, azaz nyolcvannégyezer-kétszázharminc műtárgyat tett hozzáférhetővé online.
 

Online művészet: New Museum of Contemporary Art

A New York-i New Museum of Contemporary Art a feltörekvő nemzetközi művészeti szcéna és a kortárs mesterek műveit bemutató egyik legfontosabb művészeti intézmény. Azt mondják, aki ebben a múzeumban lehetőséget kap, annak egyenes az útja a kanonizálódáshoz, bár a kurátorok célja pont nem a struktúrák bebetonozása, hanem az, hogy kitolják a művészet határait, újat keressenek és találjanak. A digitális művészet talán legfontosabb orgánumát, az 1996 óta megjelenő Rhizome-ot működtető New Museum legújabb kezdeményezése a First Look: Artists’ VR című online tárlat, amelyen hat vezető művész szerepel virtuális valóságot teremtő videóival.
 

Bónusz: Google Arts & Culture

A Google Arts & Culture elnevezésű monstre projektnek köszönhetően több száz múzeumban tehetünk virtuális sétát vagy fedezhetjük fel a gyűjteményük egy részét – a velencei Dózse-palotától kezdve a párizsi Musée d’Orsay-n át a New York-i Guggenheimig vagy az oslói Munch Múzeumig. A Google művészeti projektjében azonban nemcsak egyes múzeumok legkiemelkedőbb képeivel ismerkedhetünk meg, hanem például fellapozhatjuk Frida Khalo naplóját is, vagy sok más lehetőség mellett a szivárvány színei közül azt is kiválaszthatjuk, hogy melyik dominálja azt a képgyűjteményt, amelyet éppen nézegetnénk. (index.hu)