Az előző napi kormányülésen elfogadott pontosítás szerint az állam a rendkívüli állapot idejére átvállalja a munkáltatóktól a munkaszerződés felbontása nélkül ideiglenesen kényszerszabadságra küldött alkalmazottaknak járó, bruttó bérük 75 százalékával egyenértékű juttatás folyósítását, amelynek összege azonban nem haladhatja meg az országos átlagbér 75 százalékát. Az egy héttel korábban kiadott sürgősségi kormányrendelet előírásaitól eltérően ehhez már nem szükséges a munkáltatónak igazolnia, hogy a rendkívüli állapotról szóló rendelettel korlátozták vagy felfüggesztették tevékenységét, és azt sem, hogy a koronavírus-járvány miatt márciusi üzleti forgalma több mint 25 százalékkal esett vissza az előző két hónap átlagához képest.

A cégeknek nem kell már igazolást kérniük a gazdasági minisztériumtól, elég a megyei munkaügyi hivatalba küldött e-mailben saját felelősségre nyilatkozniuk, hogy a koronavírus-járvány bevételkiesést okozott számukra, és továbbítaniuk azoknak a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak a listáját, akiknek segélyezéséhez állami támogatást kérnek. A munkaügyi hivatalok legkésőbb 15 nap múlva fizetnek – ígérte a miniszter. Violeta Alexandru szerint az egyéni vállalkozók is hasonló feltételek mellett jogosultak az állami segélyre a rendkívüli állapot idején.

A miniszter szerint eddig 400 ezer munkaszerződést függesztettek fel Romániában: így azzal számol, hogy ezeknek az eseteknek a többsége megjelenik a munkáltatók kérvényeiben, amelyek a március 16–31. közötti időszakra esedékes segélyezésre vonatkoznak. Mivel az elnöki rendelet szerint a rendkívüli állapot április 16-ig tart, a második összesítés az állam által átvállalt segélyezésről április végére várható.

A Profit.ro gazdasági portál szerint legalább 300 ezer romániai vállalkozást érint a koronavírus-válság. Többségük inkább felmond alkalmazottjainak, hogy „ne bonyolítsa életét”. A lap által idézett szakértők szerint március és április folyamán több mint egymillió alkalmazott maradhat munka nélkül. A segélyezés átvállalásával az állam arra próbálja ösztönözni a cégeket, hogy ne bontsák fel a munkaszerződéseket.