Az enyhe lefolyású COVID-19-ből felépült betegek felében tüneteik megszűnése után még legalább nyolc nappal jelen volt az új koronavírus – hívták fel a figyelmet tanulmányukban kínai kutatók.
A szakemberek szerint ezért az enyhe tünetekkel házi karanténban tartott COVID-19-betegek esetében a felépülés után még legalább két hétig meg kellene hosszabbítani az elkülönítést, ez biztosítaná, hogy a gyógyultak ne fertőzzenek meg másokat. Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók a pekingi PLA Általános Kórházban január 28. és február 9. között kezelt 16 beteg esetét mutatták be, akiknek átlagéletkora 35,5 év volt.
A kutatók egy többnapos időszak során vett garatmintákat elemeztek. A betegeket gyógyulásuk után bocsátották haza, akkor, amikor két egymást követő negatív vírusteszt is megerősítette felépülésüket. „Tanulmányunk legjelentősebb megállapítása az, hogy a betegek felénél rejtőzködött a vírus még a tüneteik megszűnésekor is” – mondta Lokesh Shrama, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának instruktora, a tanulmány társszerzője. „Súlyosabb fertőzés esetén hosszabb ideig tarthat a rejtőzködési idő” – tette hozzá. Ezeknél a betegeknél az elsődleges tüntete a láz, a köhögés, a torokfájás és a nehéz légzés volt. Egy beteg kivételével öt nap volt a lappangási időszak, a tünetek átlagosan nyolc napig tartottak. Egytől nyolc napig tartott az az időszak, amikor a tünetek megszűnése után a páciensek még fertőzőképesek voltak.
„Ha enyhe légzőszervi tünetek jelentkeznek a COVID-19 betegségnél, és házi karanténban van a beteg, azért, hogy ne fertőzzön másokat, meg kell hosszabbítani két héttel a karantént a felépülés után, biztosítandó, hogy az illető ne fertőzzön meg másokat” – idézte Hszie Ki-hszint, a pekingi kórház professzorát, a tanulmány társszerzőjét a Medicalxpress orvostudományi hírportál. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ugyanolyan gondossággal kell kezelni a tünetmentes, felgyógyultnak tűnő betegeket, mint a tünetekkel bírókat. Arra is felhívták a figyelmet, hogy még nem tudni, eredményeik érvényesek-e a jóval sebezhetőbb csoportokra, például az idősekre vagy az immunhiányos betegekre.