A leghatározottabban elutasÃtotta Koszovó felosztását tegnap Berlinben Boris Tadic szerb államfÅ‘. Az állásfoglalás azt követÅ‘en hangzott el, hogy Tadic egy elÅ‘zÅ‘ napi nyilatkozatát többen úgy értelmezték: a rendezés érdekében — végsÅ‘ esetben — az elnök nem zárná ki Koszovó felosztását. Angela Merkel német kancellárral folytatott tárgyalásain az államfÅ‘ hangsúlyozta, hogy kijelentése hamis politikai értelmezést kapott. Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovót — jelentette ki, hozzátéve: országa ugyanakkor arra törekszik, hogy a rendezést politikai sÃkról jogi sÃkra terelje.
Belgrád már korábban jelezte: arra törekszik, hogy Koszovó ügyét az ENSZ közreműködésével a világszervezet tagállamai közötti vitás kérdésekben eljáró hágai Nemzetközi BÃróság elé vigye. Az erre vonatkozó szerb kérésrÅ‘l az ENSZ közgyűlése hamarosan dönt. A német kancellár ugyancsak elutasÃtotta a februárban függetlenné vált, korábbi szerb tartomány felosztását. Németország egyébként egyike volt azoknak az országoknak, amelyek elsÅ‘ként ismerték el Koszovó államiságát. A tárgyalások során a szerb államfÅ‘ megerÅ‘sÃtette, hogy országa teljes jogú tagságra törekszik az Európai Unióban, s ezt Belgrád stratégiai céljának nevezte. Német vendéglátója támogatásáról biztosÃtotta a szerb célkitűzést, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy ezt fokozatosan kell elérni. Az unió külügyminiszteri tanácsa egyébként a napokban utasÃtotta el egy Belgráddal való átmeneti kereskedelmi megállapodás hatálybalépését. Merkel sürgette Szerbiát a hágai Nemzetközi BÃrósággal való fokozottabb együttműködésre a még szabadlábon lévÅ‘ szerb háborús bűnösök kézre kerÃtése érdekében. A kancellár szerint az EU Radovan Karadzic letartóztatása és a hágai törvényszéknek történt átadása után a másik fÅ‘ bűnös, Ratko Mladic volt boszniai szerb hadsereg-fÅ‘parancsnok elfogását és Hágának történÅ‘ kiadását várja.
Boris Tadic egyébként a német egység napja alkalmából, október 3-án Berlinben rangos kitüntetésben részesül. A szerb államfÅ‘ a német egység szimbólumának számÃtó Quadriga-dÃjat kapja meg. A dÃjat egy tekintélyes, az európai egyesÃtést zászlajára tűzÅ‘ szervezet alapÃtotta, s a korábbi kitüntettek között volt egyebek között a Nobel-békedÃjas Simon Peresz jelenlegi izraeli államfÅ‘, Helmuth Kohl, a német újraegyesÃtés kancellárja, valamint Viktor Juscsenko ukrán elnök.
