Az 50. napon, vagyis február 19-én Kínában mintegy 30 ezer volt az igazolt Covid-19-es esetek száma. „Elemzésünk alapján a vuhani utazási tilalom és az országos veszélyhelyzeti intézkedések nélkül több mint 700 ezer új igazolt eset lett volna Vuhanon kívül ebben az időpontban. Úgy tűnik, a kínai korlátozások sikeresen szakították meg a fertőzések láncolatát, vagyis megakadályozták a kapcsolatot a fertőzöttek és a többi ember között” – mondta el Christopher Dye, az Oxfordi Egyetem professzora.

A kutatók egyedülálló adatkészletből dolgoztak. Vizsgálták az esetjelentéseket, az emberek helyváltoztatási adatait és az egészségügyi beavatkozások információit, ezek összevetésével nyomozták a betegség terjedését és annak megállítását. Megnézték 4,3 millió ember kiutazását Vuhanból a város lezárása előtti időből, valamint minden érintett kínai város napi esetjelentéseit és korlátozó intézkedéseit. „Mivel a vizsgált időszakba beleesett a tavaszi szünet és a kínai holdújév, a mobiltelefonok cellainformációi alapján össze tudtuk vetni a Vuhanba tartó és onnan máshová irányuló utazások mintázatát a járvány idején és az előző két év azonos időszakában.

Az elemzés az utazások rendkívüli csökkenését mutatta ki a január 23-i tilalom után. Az így nyert adatok alapján ki tudtuk számítani, mekkora lehetett volna a Vuhannal kapcsolatos esetszám Kína-szerte” – magyarázta Ottar Bjornstad, a Pennsylvanai Állami Egyetem biológusa.

A modellel azt is megmutatták, hogy Vuhan lezárása több nappal is elodázta a betegség megjelenését más városokban. „A késés időt adott a felkészülésre több mint 130 városban” – mondta Tien Huaj-jü, a Pekingi Egyetem epidemiológusa. Ezekben a városokban egyebek mellett leállították a tömegközlekedést, bezárták a szórakozóhelyeket és megtiltották a gyülekezést. Ennek eredményeként 33 százalékkal kevesebb igazolt esetről számoltak be a járvány első hetében, mint azokban a városokban, ahol nem hozták meg ezeket az – első szintűnek nevezett – intézkedéseket.