További harminc nappal meghosszabbította tegnap a szükségállapotot Románia területén Klaus Iohannis államfő. A Cotroceni-palotából közvetített, az ország lakosságához intézett televíziós beszédében Iohannis elmondta, a március 16-án bevezetett szükségállapot intézkedései továbbra is érvényben maradnak, de a tegnapi rendelettel újabb szigorításokat, illetve kötelezettségeket is bevezetett.
Az elnök leszögezte: nincsenek egyértelmű jelei annak, hogy lassult volna a világban a járvány terjedése, és a veszély Romániában sem múlt el. A korlátozások enyhítése, amit egyes „felelőtlen politikusok szorgalmaznak”, a fertőzések robbanásszerű növekedéséhez vezetne – vélekedett az államfő.
Iohannis köszönetet mondott a koronavírus-járvány ellen „az első vonalban harcoló” egészségügyi alkalmazottaknak, ugyanakkor felhívást intézett a román állampolgárokhoz, hogy tartsák be a kijárási korlátozásokat, mert betartásuk életeket ment, kijátszásuk viszont a családot és ismerősöket is veszélybe sodorja.
Szigorítások és pontosítások
Az elnök kiemelte: a rendkívüli állapot idején külön figyelmet fordítanak a veszélyeztetett és kiszolgáltatott társadalmi rétegekre: az állami és a magántulajdonban levő idősotthonok és a gyermekvédelmi központok nem függeszthetik fel tevékenységüket. Ugyanakkor a szociális ellátó központok lakóinak hozzátartozói dönthetnek úgy, hogy az intézményben ápolt rokont a szükségállapot idejére hazaviszik saját lakásukba, ha saját felelősségre úgy ítélik meg, hogy ott nagyobb biztonságban van.
A rendkívüli állapot meghosszabbításáról szóló rendelet a távközlési cégeket is a szolgáltatások folyamatos biztosítására kötelezi. Egyéb pontosítások is szerepelnek még a rendeletben, egyebek mellett a szükségállapot ideje alatt felfüggesztik a felmondás lehetőségét az egészségügyben, a rendvédelmi, valamint a védelmi ágazatban dolgozók esetében. Továbbra is érvényben marad az az intézkedés, miszerint a szükségállapot ideje alatt rendkívüli intézkedések hozhatók, beleértve az egészségügyi intézmények, megyei egészségügyi igazgatóságok, egészségbiztosítási pénztárak, mentőszolgálatok vagy a szociális védelem és szociális ellátás terén illetékes helyi és központi hatóságok és intézmények vezetőinek leváltását is, ha nem látják el megfelelően szolgálati feladataikat. A rendelet azt is magában foglalja, hogy ebben az időszakban az egészségügyi intézmények katonai vezetés alá vonhatók.
Kiterjesztik azon létfontosságú termékek és szolgáltatások körét, amelyek árát a kormány befagyaszthatja. Iohannis hozzátette, a rendeletbe bevezettek egy kitételt: ha a villamosenergia vagy a földgáz ára csökkenne a regionális piacokon, a kormány felléphet annak érdekében, hogy ez a fogyasztói árakban is tükröződjön.
További 30 napra szünetel az oktatási intézmények tevékenysége, a tanítást az interneten keresztül lehet folytatni. Érvényben marad a lakosság gyülekezési és mozgásszabadságát korlátozó rendelkezés, az igazságszolgáltatás továbbra is csak a sürgős ügyeket tárgyalja. Emellett a kormány meghozhat minden olyan intézkedést, amely a polgárok élelmezését, alapvető fogyasztási cikkekkel történő ellátását, ezek termelését, szállítását és értékesítését szolgálja.
Iohannis rámutatott: Ludovic Orban kormányának a munkavállalók védelmét szolgáló eddigi intézkedések mellett a gazdaság újraindítását célzó tőkeinfúzióról, a digitális átállás gyorsításáról és az infrastruktúra-projektek folytatásáról is gondoskodnia kell.
A pártok viszonyulása
A rendkívüli állapot meghosszabbításáról szóló rendelet azonnal hatályba lépett, de öt napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A házbizottság döntése értelmében a két ház holnapi online, együttes ülésén fog szavazni a rendkívüli állapot meghosszabbításáról. A parlamenti pártok nem mindenike szándékszik azonban megszavazni a rendeletet: a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) Facebook-bejegyzésben közölte, hogy megszavazza a szükségállapot meghosszabbítását, az alakulat ugyanakkor azt kéri a kormánytól, hogy dolgozzon átláthatóbban, kommunikáljon koherensebben, és csak olyan intézkedéseket hozzon, amelyekről előzetesen egyeztetett valamennyi politikai szereplővel. Megszavazza a szükségállapot meghosszabbítását a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is, jelentette be Varujan Pambuccian, a frakció vezetője, mert jelen helyzetben ezt tartja racionális döntésnek.
Az RMDSZ törvényhozói valószínűleg meg fogják szavazni az elnöki rendeletet, közölte Kelemen Hunor, a szövetség elnöke ugyanakkor leszögezte, a szükségállapot ideje alatt a kormánynak határozottabb, bátrabb intézkedéseket kell hoznia a gazdaság, a munkahelyek védelme érdekében. „Amit eddig láttunk, nélkülözte a bátorságot is és a fantáziát is, arról pedig, amit eddig elfogadtak, nem tudni, miként alkalmazzák, miként fog működni. A kényszerszabadságra küldött személyeknek járó juttatáson kívül minden lóg a levegőben” – mondta Kelemen Hunor. Hangsúlyozta, míg más országok konkrét intézkedéseket hoztak a gazdaság támogatása és a munkahelyek védelme érdekében, „mi a deficitről beszélünk és még keressük a finanszírozókat”. Amennyiben az elnöki rendelet nem egészíthető ki további előírásokkal, a kormánynak haladéktalanul újabb intézkedéseket kell bevezetnie és a válságkezelés mellett szinte kizárólag a gazdasággal kellene foglalkoznia – szögezte le Kelemen Hunor.
Călin Popescu-Tăriceanu bejelentette, nem fogja megszavazni a szükségállapot meghosszabbítását. A Liberálisok és Demokraták Szövetségének (LDSZ) elnöke szerint nem mindegyik megyét érinti a koronavírus-járvány, és ott, ahol nincsenek problémák, újraindulhatna a tevékenység. Tăriceanu azzal vádolja a hatóságokat, hogy visszaélnek a helyzettel, és kihasználva a demokratikus jogok felfüggesztését „zsíros szerződésekhez” juttatják pártjuk gazdasági holdudvarát vagy különböző tisztségekbe nevezik ki saját embereiket. Rámutatott, a kormány megalázó intézkedéseket hozott az idős személyekre nézve, és feláldoz több mint hárommillió krónikus beteget, akiket a koronavírus-járvány miatt nem kezelnek a kórházakban. Azt is felrótta a kormánynak, hogy semmiféle tervet nem készít a gazdaság újraindítására, leszögezve, nem lehet megbénítani egy egész országot. Tăriceanu szerint széles körű tesztelésre van szükség a lakosság körében, és ugyanakkor biztosítani kell a védőfelszereléseket az egészségügyi dolgozók és a teljes lakosság számára. Kifejtette, azért olyan alacsony a fertőzöttek száma Romániában, mert kevés tesztet végeznek, és itt van egy paradoxon, ugyanis az esetek alacsony száma nem indokolja a rendkívüli intézkedéseket.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) a „felelős megoldást” választja majd a parlamenti szavazáson, annak ellenére, hogy a szükségállapot meghosszabbításáról szóló elnöki rendelet figyelmen kívül hagyja az alakulat valamennyi követelését – nyilatkozta Facebookon közzétett videóüzenetében Marcel Ciolacu. Az SZDP ügyvivő elnöke leszögezi, a kormány nem hozott konkrét intézkedéseket a lakosság tömeges tesztelése érdekében, és nem állt elő egy, a gazdaság újraindítását, illetve a mezőgazdaság támogatását célzó akciótervvel, ahogyan azt az SZDP kérte. Ciolacu úgy véli, a kormány visszaélt a szükségállapotból adódó jogokkal, „rákényszerítette a polgárokat, hogy zárkózzanak be a házukba”, de közben nem hozott konkrét intézkedéseket a vírus terjedésének fékezése és a gazdaság támogatása érdekében, ugyanakkor azonban a szükségállapot meghosszabbításának parlament általi elutasítása a katonai rendeletekben foglalt korlátozások eltörlését vonná maga után, ez esetben pedig fennáll a járvány gyorsabb terjedésének kockázata, növekedhet a súlyos esetek és az elhalálozások száma. „Ez egy óriási kockázat, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül” – szögezte le, hozzátéve, hogy „az SZDP mindig a felelős megoldást választja”.
A hatóságok bizakodóak
A hatóságok bíznak abban, hogy az egészségügyi rendszer elbírja az új koronavírus-járvány tetőzését. Horațiu Moldovan egészségügyi államtitkár tegnap elmondta: jelenleg több mint 3000 koronavírus-fertőzött van beutalva a kórházakba, közülük kevéssel több mint 200-at kezelnek intenzív osztályon, és 34 szorul lélegeztetőgépre. Hozzátette: az adatok azt jelzik, hogy egyelőre az intenzív osztályokon a koronavírus-fertőzöttek számára fenntartott 400 ágynak csak mintegy fele van elfoglalva. Az államtitkár szerint, ha nem kétszereződik meg a kórházba utalt fertőzöttek száma, az egészségügyi rendszer elbírja majd a járvány miatti terhelést.
A stratégiai kommunikációs törzs tegnap kora délután nyilvánosságra hozott jelentése szerint tízzel emelkedett a súlyos betegek száma, és jelenleg 241 személyt kezelnek COVID-19-cel a kórházak intenzív osztályán.
A legfrissebb hivatalos adatok arról árulkodnak, hogy az elmúlt 24 órában sem gyorsult a betegség terjedése. Az országban eddig 6879 koronavírus-fertőzést észleltek, 246-tal többet, mint egy nappal korábban. Ez az utóbbi nyolc nap legalacsonyabb napi értéke. (Háromszéken jelenleg 124 beteget tartanak nyilván, eggyel többet, mint hétfőn.) A járvány terjedésének visszafogott ütemét azonban ahhoz is viszonyítani kell, hogy a hétfői nap folyamán csak 2893 vírustesztet végeztek, mintegy kétezerrel kevesebbet, mint egy nappal korábban. Horațiu Moldovan államtitkár elmondta, jelenleg nem a készülékek és a tesztek, hanem a szakképzett személyzet hiánya korlátozza a tesztelési kapacitást. Hozzátette azonban, hogy reményei szerint egy-két héten belül már napi 7000 teszt kielemzésére is képes lesz a romániai rendszer.
Tegnap egy marosvásárhelyi és kolozsvári mérnökökből álló csoport bejelentette, hogy elkészítette egy lélegeztetőgép prototípusát, amelyik megkapta az illetékes katonai ügynökség jóváhagyását, és ma vagy holnap elkezdődhet a gép embereken történő tesztelése. A csoport képviselője az Agerpres hírügynökségnek elmondta: ha a lélegeztetőgép az emberi tesztelésen is jól vizsgázik, napi 15-öt tudnak gyártani belőle Marosvásárhelyen.
A tegnap esti hivatalos adatok szerint a regisztrált fertőzöttek mintegy öt százaléka, 351 személy halt bele a fertőzésbe. A fertőzöttek mintegy 15 százalékát, 1051 személyt nyilvánították gyógyultnak. Hétfőn 137-en hagyhatták el a kórházat, és ez volt a legnagyobb napi gyógyultszám a járvány kezdete óta. A stratégiai kommunikációs törzs jelentése szerint tovább apadt az elkülönítettek száma. Jelenleg kevesebb mint 24 ezren vannak intézményes karanténban és alig több mint 67 ezren lakhelyi elkülönítésben. Külföldön 709 román állampolgárnál állapították meg a fertőzést, közülük 52-en haltak bele a kórba.
