Kuti János: Termesszünk spárgát!

2020. április 17., péntek, Glossza

Mi nem esszük a spárgát, mint a németek, csak a kefét, főleg most, a nálunk bevezetett katonai rendelkezések miatt. Akinek meg nem tetszik a karantén, az ne spárgát, hanem kötelet vegyen, és kösse fel magát.

Sajnos, a tősgyökeres germánok csak enni szeretik, de szedni már nem, mert az bizony nehéz munka. De úgy látszik, a törvénytelen bevándorlók is irtóznak az ilyenfajta mezei munkától, mert ha nem így lenne, akkor az egymillióból, aki hozzájuk beszivárgott, kerülne mondjuk százezer spárgatépő a román és lengyel vendégmunkások helyett.

Azt mondják, ezek a vendégmunkások rabszolgamunkát végeznek. De ez nem igaz, mert régen a rabszolgákat erőszakkal és hajóval szállították Amerikába, most meg kényelmes repülőgépekkel (bár szerintem a gépmadarak sem nagyon kényelmesek), önként da­lolva mennek Németországba robotolni, mert nem akarnak idehaza éhen halni, ami sokkal hosszadalmasabb, mint koronavírus okozta fertőzésben. Nálunk nagyon szigorúak a katonai rendelkezések, ami a távolságtartást illeti, de ez nem azt jelenti, hogy Iohannis elnökünk távol tartaná magát Merkel kancellár asszonytól, mert ő nem Romániában él, így rá nem vonatkozik a szabály. Az elnök rosszakarói azt állítják, hogy Iohannis valószínűleg nem csak a kezét csókolgatja neki, hanem még máshol is nyalja, és azt is, hogy a kancellár asszony kért tőle néhány tízezer spárgaszedőt. Ő csak szólt pribékjeinek, és máris küldték azokat. Ráadásul a spárgaszedési célból össze­trombitáltakra nem érvényesek a bárkire kötelező szabályok.

Persze, mindez nem igaz, mert vezetőink csak jót akarnak mindenkinek. Azért engedélyezték a Suceava megyei karanténban levőknek a kiutazást, hogy könnyítsenek a suceavai kórház terhein, ahol már az egészségügyi dogozók nagy része koronavírusos. Így két legyet ütnek egy csapásra. Egyrészt mentesítik az ottani kórházat, másrészt, nagy valószínűséggel, jó néhány koronavírussal fertőzöttet – akiken még nem ütött ki a betegség – kiküldenek Németországba, így megszabadulunk tőlük. Ugyanakkor a spárgaszedőkként indult, COVID-19-cel itt megfertőzöttek, ha ott lebetegednek, jobban járnak, mint itthon, mert Fritzék egészségügyi rendszere sokkal jobb a miénknél. Ha aztán átesnek Németországban a betegségen, immunissá válnak.

Arra is rájöttem, ha kissé késve is: vezéreink ráébredhettek arra, hogy mi is tudnánk termeszteni a spárgarágó németek által imádott csemegét. Ezért egész biztos, hogy most az idénymunkásokkal együtt kiküldtek mezőgazdászokat is, hogy ellopják a spárgatermesztés titkait. A németek is félhetnek attól, hogy az okosabbak megtanulják a spárganevelést, mert kérték, hogy az iratok között legyen az utolsó iskolai bizonyítványuk másolata is, biztos azért, hogy a képzettebbeket ne engedjék be. Ezért a szakembereket idehaza felkészíthették arra, hogy tagadják le iskolai végzettségüket, és nyolc, esetleg négy osztály elvégzéséről mutassanak fel igazolványt, de legjobb, ha analfabétának álcázzák magukat, mert a németek amúgy is sokunkat annak tartanak. Az odakinn tanultak szerint itt meghonosítják a spárgát, amely hosszú ideig (akár 15 évig) is megmarad ugyanazon a területen. Persze gondozni, trágyázni kell, amihez lehet alkalmazni a most elment, de visszajövő idénymunkások egy részét, a szedéshez meg a többit. Így nem lenne senki ráutalva, hogy spárgaszedésre menjen Németországba. A németek spárgája dögöljön meg a földben, mert nem lesz, aki kipiszkálja. Mi meg nekifogunk spárgát exportálni, és a németek kénytelenek lesznek megvenni, még ha fel is csapjuk az árát, és így jó pénzt tudunk fizetni a szedésért.

Közben fellendül az ipar is, mert a spárgasípszedéshez speciális kések kellenek, amelyek gyártását is megkezdhetjük. Ugyanilyen elven meg lehetne honosítani az epertermesztést is, és eperszedőinknek sem kellene Spanyolországba ingázniuk. Olaszországból is sokan hazakerülnek, mert az idősgondozók felszabadulnak, mivel ott igencsak arat a vírus az öregek között. Idehaza mindenki gondozhatja saját öregjeit, ingyen. Mivel Nyugaton is megnőtt az otthon tartózkodók száma, a betörők munkája is megcsappant. És a koldusoké is. A feleségükhöz hű család­apák nem tudnak mindenféle hazugsággal a vigalmi negyedekbe menni, ezért a prostituáltak is munka nélkül maradtak és hazajöttek. Iohannis megegyezhetett volna Merkellel, hogy csatolt áruként a spárgásokkal azokból is küldjünk nekik.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 84
szavazógép
2020-04-17: Kitekintő - :

Jean-Paul Garraud: Francia szemmel Orbán rekcumozásáról (Párizsi levelek)

Az Európai Unió tizenhárom országa – köztük Franciaország is – közös nyilatkozatban figyelmeztette a magyar miniszterelnököt „a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok megsértésének kockáztatása miatt”. És mégis!
2020-04-17: Kultúra - :

Kilúgozzák az agyunkat, ha hagyjuk

„Buck nem olvasott újságot, egyébként tudta volna, hogy veszély leselkedik minden sarkvidéki erős, meleg bundájú kutyára Pugel Soundtól San Diegóig.” Így kezdődik Jack London A vadon szava című, 1903-ban kiadott regénye, amelynek filmes adaptációja A vadon hívó szava címmel került a mozikba Chris Sanders rendezésében, Harrison Ford főszereplésével. A végeredmény: átírás, hollywoodi agymosás.