Két és fél millióhoz közelít világszerte a koronavírussal fertőzöttek száma, az elhunytak száma meghaladja a 165 ezret, míg a gyógyultaké több mint 620 ezer. Egyetlen nap alatt közel 75 ezerrel nőtt az azonosított betegek száma, s míg több európai országban enyhítik a járvány terjedését gátoló szigorításokat, Romániában a hatóságok szerint egyelőre szó sem lehet lazításról.
Ám ez a számtenger nem csupán növekvő mutatókat, statisztikákat jelent. Minden számjegy mögött megannyi emberi sors, családok félelme és szomorúsága húzódik. Azoké, akik hozzátartozóikat is gyászolják, de azoké is, akik betegeikre gondolnak, nem tudván, miként, hogyan vészelik át ezt a megpróbáltatást. És noha azok tábora a legnépesebb, akik jól érzik magukat, azt azonban ők sem tudják, mit hoz a holnap, s egészségük, munkahelyük, életük minősége miatt aggódnak.
Szűkebb vagy tágabb térségünk, lakóhelyünk biztonságosságára vonatkozó elképzeléseink hetek alatt, kártyavárként dőltek össze. Kiderült, az élet nem jelenthet szükségszerűen állandó növekedést, a betervezettek teljesülését. A mostanihoz fogható járvány egy évszázada nem rengette meg világunkat, e helyzetben egy magyarországi elismert orvos, a Debreceni Egyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás tanszékének egyetemi tanára, Fülesdi Béla pedig a lényeget fogalmazza meg (évekkel ezelőtt kórházukban 90 napon keresztül lélegeztettek egy agyhalott kismamát, és végül szerencsésen világra segítették magzatát, emlékeztet az interjút közlő Válasz Online). „Ezzel a betegséggel egyetlen orvos sem találkozott még, ebből a szempontból nem segít a gyakorlat, mind zöldfülűek vagyunk. És: igen, félünk.”
Az is megkerülhetetlen, hogy a miérteket firtassuk. Miért, hogyan szabadult ránk ez a vírus, megváltoztatva eddigi – most már határozottan jónak nevezhető – életünket? Az elmúlt napokban jött a hír, hogy a vírus kínai laboratóriumból származik, de nem ember hozta létre, hanem természetes módon alakult ki. Már márciusban közölt tudományos kutatások megerősítették, hogy a koronavírus egészen biztosan természetes evolúció eredménye. Több amerikai magas rangú hivatalnok után tegnap maga Trump elnök is közölte: Washington kitart amellett, hogy kivizsgálják a kínai Vuhan városában lévő virológiai intézet laboratóriumát, ahonnan – a gyanú szerint – hanyagság miatt kiszabadulhatott a vírus. Emiatt emberi jogi aktivisták az egész kínai kommunista vezetést emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolják, eljárásokat szorgalmaznak, míg a német Bild magazin főszerkesztője indulatos levelében azt írta, ha a kínai laboratóriumok is olyannyira szigorúan őrzöttek lennének, mint az ottani politikai börtönök, világunk ma mentes lenne a koronavírustól.
Csakhogy ez a forgatókönyv igaznak is bizonyulhat, a Kínához fűződő globális gazdasági érdekek mégis felülírnak majd minden más szempontot. S mindazok, akiket megtalált e vírus, szembesülhetnek veszteségeikkel és gyászolhatják szeretteiket, beletörődve, hogy nem csupán a vírusnak, hanem a hatalmi játszmáknak is ki vannak szolgáltatva.