Ognjen Kraus, a horvátországi zsidó közösségek elnöke úgy nyilatkozott: öt év után azért ment el a központi hivatalos megemlékezésre, hogy kifejezze, kész együttműködni a kormánnyal és a hatalommal, ugyanakkor hozzátette: amennyiben nem lesz változás a történelemhez való hozzáállásban, jövőre biztosan nem vesz részt rajta. Úgy vélte: a következő évben meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek szégyent hoznak Horvátországra Európában és a világban. A horvátországi zsidó, szerb és roma közösség tagjai négy éven át bojkottálták a hivatalos állami megemlékezést, mert úgy vélték, újra életre kelt az usztasizmus Horvátországban, az állami intézmények pedig nem tesznek ellene semmit. Bár a kisebbségi vezetők nem elégedettek a jelenlegi párbeszéddel, a kialakult helyzet miatt (koronavírus-járvány, földrengés Zágrábban) megelőlegezték a bizalmat.

Andrej Plenković horvát kormányfő azt mondta: a párbeszéd az áldozatok képviselőivel folyamatos, és kormányának mandátuma alatt sokat léptek előre. A politika, amelyet folytatunk, és a nyilatkozatok, amelyeket adunk, erősek és világosak – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a kormány elítéli a történelem újraélesztését.

A kisebbségi szervezetek tiltakozását az váltotta ki, hogy 2015-ben a jasenovaci koncentrációs tábor közelében, a délszláv háborúban elesett honvédőknek állított emléktáblán a „Za dom spremni!” (A hazáért készen állunk) usztasa köszöntés is helyet kapott.

A kormánynak hosszú ideig nem sikerült megegyeznie a Horvát Jogpárt saját fegyveres ereje, a délszláv háborúban létrehozott horvát védelmi erő (HOS) veteránjaival, akik elesett bajtársaik emlékére állították a táblát. A szervezet nem egyezett bele, hogy eltávolítsák a Za dom spremni! feliratot a HOS hivatalos címeréből, amely a táblán is látható, de végül beleegyeztek a tábla áthelyezésébe. Így azt tíz kilométerrel távolabb, Novska város temetőjében állították fel újra 2017 szeptemberében.

Zoran Milanović horvát államfő tegnap azt mondta: a táblát el kell távolítani.

Az évfordulón nem hangzottak el beszédek. Az államfő, a kormányfő és Gordan Jandroković házelnök közös koszorút helyezett el a nyíló virágot ábrázoló jasenovaci központi emlékműnél. A jasenovaci komplexumban, amelyet horvát Auschwitzként is emlegetnek, 83 145 embert öltek meg: 39 570 férfit, 23 474 nőt és 20 101 tizennégy év alatti gyermeket. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet az usztasák vezette bábállam rendszerével. Az 1337 napon át működtetett usztasa tábort 1945. április 22-én szabadították fel.