ASZÁLY VÁRHATÓ. A COVID-19 válságra rátevődik egy kegyetlen és rendkívüli szárazság, amilyen nem volt sok éve, és az őszi vetések veszélybe kerülhetnek – nyilatkozta Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. Mindennek láncreakció-szerű következménye lesz az árakra.
Főleg Moldva és Dobrudzsa térségét érinti máris az aszály. Minden gazdát, akinek kára származik az aszály miatt, kártérítésben részesítenek – ígérte a miniszter. Mindenhol a helyi sürgősségi helyzetekért felelős bizottságok mérik fel a veszteségeket. Főleg a gabonaféléket veszélyezteti az idei szárazság. Akár 50 százalékos terméskiesés is lehetséges, ám ez még fedezni fogja a fogyasztási szükségleteket. Nyilván az árakra is hatása lesz; kérdéses, meddig tart a válság, mert jelenleg nagyon nagy készleteink vannak alapélelmiszerekből a termelőknél: tej, tejtermék, tojás, szárnyashús, marhahús, bárányhús, zöldség – nyilatkozta a miniszter. (Hotnews /Transindex)
KANYARÓJÁRVÁNY IS VAN. Nelu Tătaru egészségügyi miniszter felhívta a figyelmet az oltások fontosságára a vakcinák európai hetének kezdete alkalmából, pénteken. Sokan nem is tudják, de az új típusú koronavírus-járványon kívül egy másik járvány is pusztít jelenleg hazánkban: a kanyarónak már 20 ezer fertőzöttje és 64 halottja van, elsősorban amiatt, mert az utóbbi években egyre csökken a kötelező oltásokat beadatók száma, ami hatalmas veszélyforrás az egész társadalomra nézve. Tătaru szerint most, a koronajárvány közepén tudatosodhat bennünk igazán, mennyire fontosak a vakcinák. A kanyaró mellett a diftériát (torokgyík) és a tetanuszt (merevgörcs) is megemlítette, amelyek elsősorban a gyerekekre jelentenek nagy veszélyt, és amelyeket egy egyszerű oltással meg lehet előzni. (Főtér)
A RÖNKFAEXPORT BETILTÁSA NEM SZAB GÁTAT A FALOPÁSNAK – véli Csoma Botond RMDSZ-es képviselő. A politikus szerint a fagazdálkodás terén az illegális kitermelés jelenti a legnagyobb problémát, a csütörtökön elfogadott jogszabály – melynek értelmében tíz évre betiltják az EU-n kívüli országokba a faexportot – semmilyen hatással nem lesz erre a jelenségre. „A falopást csak úgy lehet visszaszorítani, ha az állam keményen fellép és hatékony ellenőrzési mechanizmusokat ültet gyakorlatba” – írta Facebook-oldalán a képviselő. Csoma emlékeztetett, a kitermelt faanyag útját nyomon követő integrált információs rendszer (SUMAL) hatékony ellenőrzési mechanizmus lenne, csakhogy az ígéretek ellenére a mai napig sem működik. Közölte azt is: csütörtökön potyára utazott le Bukarestbe a hírszerzést felügyelő képviselőházi bizottság ülésére, mert ez végül elmaradt, pedig éppen egy erdőkkel kapcsolatos kérdést szeretett volna feltenni a Román Hírszerző Szolgálatnak. (Maszol)
