Egy április elején készített felmérés szerint az erdélyi magyar diákok kevesebb mint fele számára elérhetők az interaktív digitális tanítási módszerek. A felmérés még abban az időszakban készült, amikor a minisztérium csak ajánlotta az online oktatást.
A Koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés tegnap közzétett eredményei szerint az erdélyi magyar diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba, amely Romániában március 11. és április 3. között fakultatív volt, és csak az elmúlt héttől, a tavaszi vakáció végétől vált kötelezővé.
A felmérés szerint a gyermekek mintegy 9 százaléka számára az iskola semmilyen megoldást nem biztosított az internetes oktatásra. A diákok csupán 45 százaléka számára elérhetők a valóban digitálisnak, interaktívnak tekinthető tanítási módszerek. A diákok 31 százaléka használt digitális oktatási platformokat, és 22 százalékuk az online videókonferenciák segítségével tanult. A mindkét digitális megoldást használó diákok aránya nyolc százalék. A legelterjedtebb oktatási formának az bizonyult, hogy a tanítók, tanárok e-mailen, közösségi oldalon, SMS-ben küldik el a megoldandó feladatokat. Ez a diákok 59 százaléka esetében történt meg, döntően az elemi osztályokban.
A különböző oktatási formák megléte, az ezekhez való hozzáférés jelentős társadalmi egyenlőtlenségeket mutat. Legjobb helyzetben a nagyvárosi, magasan képzett szülők gyermekei vannak, itt a diákok több mint fele részesül digitális távoktatásban. Körükben az is jellemző, hogy az iskola egy időben több oktatási formát is használ, a feladatok hagyományos elektronikus kommunikációval és digitális oktatási platformokon is jönnek, illetve online órákat is tartanak.
A falvakban lakó, illetve kevésbé iskolázott szülők gyermekei esetében a hozzáférés esélye jelentősen alacsonyabb. Ebben a közegben iskolák és szülők lehetőségei egyaránt korlátozottak. Évfolyamok szerint az elemi osztályokban nagyon alacsony az interaktív megoldások használata. A digitális távoktatás megléte a felsőbb tagozatok, illetve a végzős osztályok esetében mutat kiemelkedő számokat. Az érettségi előtt állók 72 százaléka online videókonferenciák keretében vagy professzionális platformok segítségével tanul a jelenlegi helyzetben. A diákok a kényszervakációban átlagosan napi három órát tanulnak.
A szülők egyötödének okoz nehézséget a megváltozott oktatási körülményekhez való alkalmazkodás. Az új helyzet a legnagyobb kihívást az érettségi előtt állóknak jelenti. A megváltozott tanulási körülmények ugyanakkor átlagon felüli arányban okoznak nehézséget a többgyermekes családoknak, az anyáknak, illetve a magasabban képzett válaszadóknak. A szülők 45 százaléka azt látná jónak, ha a távoktatás keretében zárnák le a tanévet. Mintegy 40 százalékuk ugyanakkor az elmaradt időszak hagyományos oktatási formában való bepótlását részesítené előnyben, többségük a nyári hónapokat áldozná erre. A szülők egytizede a tanév megismétlése mellett foglalt állást.
A kutatást az Erdélystat.ro statisztikai honlapot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég végezte április 1. és 10. között 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az oktatásra vonatkozó kérdéseket az iskoláskorú családtaggal rendelkezőknek tették fel. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők.
