Lapunk megkeresésére Kulcsár-Terza József kifejtette: a képviselőházban történteket úgy is lehet értelmezni, hogy az élet bebizonyította, a székelyeknek igenis jár az autonómia, érdemes bízni és tenni annak érdekében, hogy változhat az a korábban megszokott gyakorlat, hogy általában érdemi vita nélkül utasítják ez az ilyen tervezeteket. A képviselő szerint nem szabad elfeledni, hogy más európai önrendelkezési modellek esetében is hosszas folyamatról volt szó, többször kellett kérni, tárgyalni, míg végül sikerült elfogadtatni azokat. Felidézte, hogy már a korábbi viták során is előrelépést lehetett tapasztalni a román törvényhozásban, hiszen az előző alkalommal volt olyan román képviselő, aki a statútum mellett voksolt. Emellett szintén előrelépésnek számít az a tény, hogy a parlament első háza a statútumot elfogadta – még ha csak oly módon is, hogy a törvény által előírt 45 napos határidő lejárta előtt a tervezet nem került napirendre. Ez a későbbi viták során, nemzetközi fórumok előtt is az önrendelkezés melletti érvként alkalmazható. Kulcsár-Terza József szerint a jelen állás egy futballmeccshez hasonlítható, most a félidőnél vagyunk, vezetünk egy-nullra, és ezt az eredmény meg kell védeni a játékidő végéig, ami ebben az esetben a szenátusbeli vita. Bízik abban, hogy a szövetség felsőházi képviselői a bizottságokban, majd a plénumban a vita során erőteljes érvekkel képesek lesznek a román alakulatok honatyái közül párat meggyőzni arról, hogy a székelységnek jár az autonómia, nem a Romániától való elszakadást akarják, nincs szó alkotmány-, vagy törvényellenes igényről.

„Ebben az időszakban a polgárok egészségének a megvédése a fő feladat, de a képviselőházban történtek ismét csak megmutatták, hogy a járványidőben, szükségállapot közepette sem szabad megfeledkeznünk a nemzeti ügyeinkről, és amint megszűnik a jelenlegi állapot, folytatni kell a harcot, tovább kell menni az úton, amelyen elindultak a tervezet benyújtásakor” – fogalmazott a képviselő. Azon meggyőződésének is újból hangot adott, miszerint egyre több jel utal arra, hogy amennyiben évekkel korábban megtörtént volna a statútum beterjesztése a törvényhozás elé, mostanra már jóval előrébb tartana az önrendelkezés ügye.

Ami a tervezetnek a szenátus napirendjére kerülését illeti, Kulcsár-Terza elmondta: lévén, hogy a felsőház tevékenysége még szünetel, nem tudni, mikor kerül sor arra, hogy egyáltalán nyilvántartásba vegyék a jogszabály-tervezetet, majd a bizottságok elé kerüljön. Annyi biztos, hogy a képviselőház már továbbította azt.

Mint ismert, Székelyföld autonómia-statútumát Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt, az MPP politikusai, az RMDSZ színében mandátumot nyert parlamenti képviselők terjesztették be újra múlt év decemberében. A tervezet korábban – szintén a háromszéki honatya kezdeményezése nyomán – már szerepelt a törvényhozás napirendjén, de érdemi vita nélküli elutasítás lett a vége. 

Az SZNT szerint érdemes

 „Újólag bebizonyosodott, hogy érdemes   ismételten   is benyújtani   Székelyföld   autonóm   státuszát   meghatározó   jogszabálytervezetet” - így reagált keddi közleményében a Székely Nemzeti Tanács, mely örömmel   és   megelégedéssel vette tudomásul, hogy a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a dokumentumot. Megjegyzik, a képviselőház szakbizottságaiban kulturált vita folyt, mi több, néhány képviselő a tervezet mellett foglalt állást, illetve tartózkodott. Az SZNT ugyanakkor köszönetét fejezte ki a statútum beterjesztőinek, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselőnek.