„Hihetetlen, ami Románia parlamentjében történik, amíg én és a kormány a világjárvánnyal küzdünk, a Szociáldemokrata Párt segítséget nyújt az RMDSZ-nek, hogy a képviselőházban átmenjen egy olyan jogszabály, mely széles körű autonómiát biztosít a Székelyföldnek” – jelentette ki Klaus Iohannis szeda déli televíziós nyilatkozatában. A szociáldemokraták ügyvivő elnöke elutasította az államfő vádjait, elítélte Iohannis megnyilvánulását és kijelentette, nem szavazzák meg a Székelyföld autonómiastatútumát. Hasonló álláspontot fogalmazott meg a többi román párt is, míg az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség határozottan elítélte az államfő magyarellenes kijelentéseit. Utóbbiak miatt a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz fordult, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöksége pedig megdöbbenéssel vette tudomásul a sértő államfői nyilatkozatokat, valamint az autonómiát érintő félretájékoztatást. Az SZNT szerda esti közleményében leszögezte, nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról és minden rendelkezésre álló demokratikus eszközzel ezért fog küzdeni a jövőben is.

Nacionalisták versengése

Klaus Iohannis szokatlanul éles bejelentése kezdetén magyarul köszöntötte a Szociáldemokrata Pártot, s azzal vádolta az alakulatot, hogy Erdélyt a magyarok kezére játssza. „Ciolacu, vajon mit ígért nektek cserébe ezért a megállapodásért Orbán Viktor?” – tette fel a kérdést a képviselőház elnökének, az SZDP ügyvivő elnökének az államfő. Végül leszögezte: elfogadhatatlan, ami történt, és mindaddig, amíg ő az államfő, egy ilyen törvény nem fog érvénybe lépni.

Válaszként az elnök vádjaira Marcel Ciolacu, az SZDP vezetője és a képviselőház elnöke sietett tisztázni: nem támogatja a Székelyföld autonómiastatútumát, és ellene fog szavazni a szenátusban, amely döntő ház az ügyben. Hangsúlyozta: az alakulat a képviselőház szakbizottságában is a törvénytervezet ellen foglalt állást, a tervezet minden bizottságban negatív véleményezést kapott, negatív véleményezéssel került a képviselőház napirendjére. Álláspontja szerint a „jelenleg nacionalizmust mímelő” Nemzeti Liberális Párt (NLP) képviselői okolhatók azért, hogy az alsóház plénuma nem tudta a hallgatólagos elfogadásra megszabott határidő előtt megvitatni a tervezetet, mivel „fertőzötten jelentek meg a parlamentben, és emiatt nem tudtak ülést tartani abban az időszakban”.

Szavait alátámasztandó már délre meghirdették a szenátus ülését, hogy elutasíthassák a tervezetet. Az ülés egyetlen napirendi pontja a statútum volt. Az indulatok azonban a szavazás előtt is forrtak, valamennyi román párt sietett állást foglalni az autonómiastatútum ellen. Florin Roman, az NLP képviselőházi frakciójának vezetője úgy vélekedett, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet hallgatólagos elfogadása az SZDP és az RMDSZ közötti politikai alku eredménye. Az RMDSZ ennek fejében támogatja az SZDP-t, hogy átvigye a parlamenten a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos populista tervezeteit – állította a korábban is magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Roman. A Pro Románia Párt szintén a statútum elfogadása ellen foglalt állást. „A tegnap (kedd – szerk. megj.) este értesültem a sajtóból a tervezet létezéséről. A Pro Románia képviselői nem szavaztak meg egy ilyen törvényt, a szenátorai pedig ellene fognak voksolni! Meggyőződésünk, hogy Románia szenátusa elutasítja ezt a kezdeményezést – a Pro Románia pedig küzdeni fog ezért” – jelezte Ponta tegnapi Facebook-bejegyzésében. Varujan Vosganian, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) szóvivője hasonló álláspontot képviselt, szerinte csak a házbizottság figyelmetlenségének tudható be a tervezet hallgatólagos elfogadása.

Elutasítás a szenátusban

Ilyen előzmények mellett a szenátus soron kívüli ülésén született döntés nem számított meglepetésnek: a felsőház elsöprő többséggel – 126 a 9 ellenében – elutasította a törvénytervezetet, a statútum mellett csak az RMDSZ szenátorai szavaztak.

A vita során Daniel Fenechiu liberális párti szenátor úgy fogalmazott: nem tudja elképzelni, hogy a román állam bármely szenátora valaha is megszavazná az autonómiastatútumot. Ha mégis így járnának el, az alkotmánybíróság megállapítaná, hogy az alaptörvénybe ütköző. Álláspontja szerint az ilyen tervezeteket nem lehet komolyan venni.

A legkevésbé elutasító álláspontot Călin Popescu-Tăriceanu képviselte. A Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke úgy vélekedett, a képviselőház hibát követett el, amit a szenátus kijavít. Călin Popescu-Tăriceanu ugyanakkor szót emelt Klaus Iohannis államfő délelőtti nyilatkozata ellen is, amelyben az államfő azzal vádolta a szociáldemokratákat, hogy eladják Erdélyt a magyaroknak. Az államelnöknek a parlament előtt kell bebizonyítania, hogy a Szociáldemokrata Párt titkos megállapodást kötött egy idegen hatalommal arról, hogy lemond az ország területének egy részéről, ellenkező esetben le kell mondania – szögezte le Călin Popescu-Tăriceanu.

Az RMDSZ nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor azt nehezményezte, hogy a román politikusok nem hajlandók érdemi vitát folytatni az autonómiáról. Rámutatott: tucatnyi jól működő példa létezik szerte az Európai Unióban különböző autonómiaformákra.

Felidézte, hogy a modern Romániát megalapozó – Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó – 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság kötelezettséget vállalt arra, hogy önrendelkezést biztosít Erdély népeinek.

Emlékeztetett, immár negyedik alkalommal került a parlament elé a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet, de sajnálatos, hogy valós vita egyetlen alkalommal sem zajlott, nem találtak partnereket erre.

A voksolást követően Marcel Ciolacu ismét fontosnak tartotta tisztázni pártja álláspontját, ugyanakkor maga is szót emelt Klaus Iohannis kirohanása ellen. Olyan alávaló megnyilvánulásnak minősítette Klaus Iohannis nyilatkozatát, amelyik teljes mértékben méltatlanná teszi őt az elnöki tisztségre. Úgy vélte, Iohannis annak ellenére tette a „románellenes, demokráciaellenes kirohanását”, hogy az államfő tudta: az SZDP is ellenzi Székelyföld autonómiáját, és a szenátus még szerdán elutasítja a tervezetet. „Ma úgy éreztem, hogy Vadim Tudor életben van, és ő Románia elnöke, és nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen, akinek ez volt az érzése. Az ilyen támadások nem méltók egy európai ország elnökéhez!” – jelentette ki az SZDP ügyvivő elnöke. „Kedves románok, senki sem adta el Erdélyt, és soha nem is fogja eladni. Erdély Románia része volt, ma is az, és az is marad” – nyilatkozta Ciolacu.

Államelnökhöz méltatlan nyilatkozat

Klaus Iohannis kijelentéseit határozottan és egyként utasította el a magyar politikai elit. Klaus Iohannis hisztérikus, államelnökhöz méltatlan nyilatkozatot tett, ami a Nagy Románia Párt erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet: a magyarok elveszik Erdélyt – jelentette ki az államfő tegnapi, Székelyföld autonómiastatútumát illető megnyilvánulásai kapcsán Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a megnyilvánulás az elmúlt harminc évre visszatekintve példátlan: az elnöki palota mikrofonjától zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés. Az RMDSZ határozottan elutasítja az ilyen jellegű felszólalásokat, beszédet, valamint a gyűlöletkeltés bármilyen formáját.

„Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért!” – zárta állásfoglalását az RMDSZ vezetője.

Az Erdélyi Magyar Szövetség is határozottan elítélte az államelnök nyilatkozatát és azonnali bocsánatkérésre szólította fel Klaus Iohannist. Közleményükben leszögezik, „nem közösségünk jogos autonómiaigénye jelent veszélyt Romániára és annak állampolgáraira nézve, hanem az a csődös válságkezelés, melynek naponta emberéletek és egzisztenciák százai esnek áldozatul”.

Az autonómiastatútumot beterjesztő Kulcsár-Terza József Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, kijelentéseivel az államfő szabad utat nyitott egy olyan gyűlöletlavina előtt, amely alig néhány perc alatt a magyarság nyakába zúdult. A politikus ennél sokkal aggasztóbbnak tartja viszont, hogy „a legionárius ideológiát vallók” most államelnöki felhatalmazással terjeszthetik a gyűlöletet. „Vajon számolt ezzel az államelnök, aki elfelejti, hogy őseinek a magyar király biztosított széleskörű autonómiát?” - tette fel a kérdést.

Bocsánatkérést várnak

Tiltakozik az államelnök „sértő és méltatlan” nyilatkozata kapcsán a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöksége is. Véleményük szerint mélységesen megdöbbentő, hogy Iohannis félretájékoztat az autonómia kapcsán, másrészt pedig megbélyegez egy közösséget és ellene uszít azzal a hamis állítással, hogy e közösség a román állam szuverenitása ellen munkálkodik. Emlékeztetnek, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet már négyszer került a parlament asztalára, ezért nem számít újdonságnak. Megjegyzik, mindig nyíltan, egyértelműen, a jogállam és a demokrácia keretei között kérték az autonómiát, csak Románia állami keretein belül, a parlamentben elfogadott törvény által.

A székely közösség célja egy sikeres Székelyföld, valamint az, hogy a román állam elismerje, hogy a térségben „magyar nyelvű, magyar kultúrájú emberek élnek többségben”. Felhívják Klaus Iohannis figyelmét, hogy az ország minden állampolgárának elnöke, nem csak román nemzetiségűeké, éppen ezért felháborító és méltatlan politikai cselekedet a részéről, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok ellen uszít. Meglátásuk szerint az államfő nem támogatja a nyelvi és kulturális sokszínűséget és a regionalizmust, amely fontos hajtóereje minden sikeres országnak. Mindezek tükrében elvárják, hogy vonja vissza felelőtlen nyilatkozatát és kérjen bocsánatot a magyar emberektől azért, hogy hatalmával visszaélve nyíltan uszított egy nemzeti közösség ellen.

Feljelentik az államfőt

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz fordul az államfő szerdai kijelentései miatt. Benkő Erika, a jogi szervezet vezetője a Maszol.ro portálnak elmondta, azt kérik, hogy a testület vizsgálja ki Iohannis sajtónyilatkozatát, amelyben súlyosan sérti a magyar közösség méltósághoz való jogát, méltatlan és diszkriminatív módon beszél a romániai magyarságról. Benkő Erika döbbenetesnek minősítette az elnök kijelentéseit, mint fogalmazott: „a 21. században egy európai ország elnökének azzal riogatni az embereket, hogy az országban élő egyik nemzeti közösség az ország szuverenitására tör, miközben a valóságban ez a közösség nyelvi, kulturális jogokat és reális decentralizációt kér, nem csak súrolja az abszurditás határát, hanem ez az abszurditás maga”.

Az SZNT nem adja fel

Az SZNT szerda esti közleményében leszögezte, nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, minden rendelkezésre álló demokratikus eszközzel ezért fog küzdeni a jövőben itthon és a nagyvilágban, mint fogalmaztak „készen állunk a tervezet ötödik beterjesztésére”. Úgy vélik, Románia elnöke államférfihoz méltatlan hangnemben reagált Székelyföld autonómiastatútumának negyedik beterjesztésére, s „a Cotroceni-palotából elhangzó üzenet nyílt uszítás Románia magyar nemzetiségű polgárai és Magyarország ellen”. Leszögezik, az autonómiastatútum építő jellegű törvénytervezet, az államfő és a román politikai osztály reakciója pedig érthetetlen, hiszen a tervezetet több éve ismerik, és az nem tartalmaz olyan új elemet, amely indulatot szíthatna. Ugyanakkor kijelentik, Románia jövőjét nem lehet a gyűlöletre építeni.

Magyarország több tiszteletet kér a magyaroknak

A román állam képviselői az előző napokban sorra olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek elnehezítik a jó szomszédi kapcsolatok fenntartását, Románia elnöke pedig kifejezetten civilizálatlan és gyűlöletkeltésre alkalmas nyilatkozatot tett – jelentette ki szerdán Szijjártó Péter Facebook-oldalán. A magyar külügyminiszter úgy fogalmazott: „Iohannis elnök úrnak tisztában kellene lennie azzal, hogy az Erdélyben és Székelyföldön élő magyarság döntő többsége őrá szavazott a román elnökválasztáson, ez mindenki számára világos kell hogy legyen. Ezért kérésünk, üzenetünk és felhívásunk Románia elnöke felé egyszerű: több tiszteletet a magyaroknak!” – üzente a magyar külügyminiszter a Klaus Iohannis államfőnek.