Aki a saját fajtájával nem törődik, az nagyobb gazemberségekre is képes – írtam tavaly december 18-i, Hígul a Károly-díj, avagy Iohannis a kisebbségekért című jegyzetemben, mely annak kapcsán pattant ki belőlem, hogy Iohannisnak ítélték a 2020-as Aacheni Nemzetközi Nagy Károly Díjat, – az indoklás szerint – többek között azért, mert „védi a kisebbségeket és a kulturális sokszínűséget”. Iohannis nemzetiségi politikusként lépett fel a Romániai Német Demokrata Fórum színeiben, ám miután liberálissá vált, a nemzeti kisebbségek ellen cselekedett. Megszakította a hagyományt, miszerint Románia államfői köszöntötték a magyarságot nemzeti ünnepe, március 15. alkalmából. Államfőként minden fórumon hirdette, hogy Romániában példásan megoldották a nemzeti kisebbségek helyzetét, ezzel szemben az állam nemzetbiztonsági kockázatként kezeli az erdélyi magyarságot. A marosvásárhelyi római katolikus líceum létrehozásáról szóló jogszabályt megtámadta az alkotmánybíróságon. Visszaküldte a parlamentnek az egyes kisebbségi jogok szavatolását előíró közigazgatási kódexet, megtámadta a kisebbségi oktatás javítását célzó tanügyi törvényt módosító tervezetet. Visszavonta Tőkés László kitüntetését, melyet az 1989-es forradalomban játszott szerepe elismeréseként kapott stb.

Ez mind eltörpül Iohannis tegnapi megnyilvánulása mellett. Megjelent a kamerák és mikrofonok előtt, s nyilatkozott. Köszönéssel kezdte: Jó napot kívánok, kedves románok! – ezt románul mondta, majd magyarul, tagoltan, gyűlölettől eltorzult arccal: „Jó napot kívánok, Pe-sze-dé!” (Azaz a Szociáldemokrata Párt – SZDP – román betűszója, – PSD – szerk. megj.) Aztán, természetesen románul folytatta. Hihetetlen, kedves románok, mi történik Románia parlamentjében – folytatta az elnök. Az SZDP segítette az RMDSZ-t, hogy átvigyen a képviselőházban egy törvényt, mely széles körű autonómiát biztosít Székelyföldnek. Az államfő lassan tagolta az autonómia, s főleg a Székelyföld kifejezést. Hihetetlen, hova jutott ez az SZDP! Hihetetlen, milyen egyezségek jönnek létre Románia parlamentjében. Miközben mi, én, a kormány, más hatóságok a koronavírus világjárvánnyal harcolunk, a románok életéért küzdünk, az SZDP, a nagy SZDP a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak. Ismét magyarul: Jó napot, Ciolacu! (Az SZDP megbízott elnöke – szerk. megj.) Románul folytatta: vajon mit ígért a budapesti vezető, Orbán Viktor e megállapodásért cserében? – tette fel a szónoki kérdést. Látjátok, kedves románok, ez a mérgező többség, a mérgező SZDP-s többség! Ezért, kedveseim, most már jobban érthető, miért akartam előrehozott választásokat. Én nem akarom, hogy a nemzet fontos kérdéseiben az SZDP döntsön, én nem akarom, hogy ez a mérgező SZDP-s többség határozzon Románia és a románok ellenében. Megengedhetetlen az ilyesmi! Ameddig én vagyok Románia elnöke, ilyen törvény nem lesz! Köszönöm! – zárta szavait az államfő.

Értelemszerűen az egész kirohanásnak nincs valós alapja, hisz egyetlen percig sem „fenyegette” – sem a szó szoros, sem átvitt értelmében – a székelyföldi autonómia Romániát. Hisz időhiány miatt nem tárgyalta le a képviselőház a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet, melyet amúgy is minden szakbizottság negatívan véleményezett, s tegnap délután a döntő ház, a szenátus sürgősségi eljárással el is utasította azt.

Önkéntelenül Noam Chomsky kortárs amerikai filozófus A hatalmi manipuláció tízparancsolata című írása ötlött elém. Az emberek agyát le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal, figyelmüket el kell vonni a súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi, de érzelmileg erősen megérintik őket. A népnek úgy kell politikai vezetőire tekintenie, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében hamis riasztások és nem létező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani. A népnek mindig készen kell állnia arra, hogy valami rosszabb következik. Minden rossz, ami most történik, de az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk gyermekeinek. Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Minden adandó alkalommal az érzelmekre kell hatni. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt – összegzem a filozófus gondolatait.

Iohannis megnyilvánulása teljességgel beleillik a képbe. Ott van a hisztériakeltés, a nemzeti uszítás. Ismét előkerült a magyar kártya, a több évszázados érzelmi kérdés. És most nem a román nemzet bohóca, a csúcsformájában is csupán néhány százaléknyi támogatottságot maga mögött tudó Corneliu Vadim Tudor szája habzott, hanem ez az ország első embere nyilvánult meg, nem a mellékhelyiségben, hanem kimondottan az erre a célra megszervezett, több csatornán élőben közvetített hivatalos nyilatkozatban. Ez már a lejjebbnél is lejjebb van!