Az elöljáró szerint az elmúlt harminc évből nem emlékezhetünk ennyire összetetten cinikus, agresszív és primitív államfői megnyilvánulásra, pedig sokat megéltünk, hiszen volt posztkommunista elnök is Ion Iliescu személyében, Traian Băsescu pedig szintén az esetenként igen erőszakos fellépéseiről volt híres. Iohannis kifakadása sokkoló volt, és amennyiben nem lenne a járvány hozta szükségállapot, a maga részéről nem lenne kérdés, hogy az utcára szólítsa az embereket. Meggyőződése ugyanakkor, hogy erre nem is lenne szükség, megtörténne magától is. Az államfő nyilatkozata így is általános felháborodást keltett az erdélyi magyarok, valamint sok erdélyi román körében, de több bukaresti románt is sokként ért. Ő azokkal ért egyet, akik azt mondják, hogy nem jó a párhuzam, mely szerint Iohannis megnyilvánulása Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt egykori elnökének kifakadásaira emlékeztet, hanem ez sokkal súlyosabb. Corneliu Vadim Tudorról mindenki tudta, hogy egy bohóc és marginális figurája a román politikának, és bármekkora butaságot is mondott, mindenki úgy kezelte nyilatkozatait, mint egy bohóctól jövőket. Ezzel szemben Klaus Iohannis Románia nagy támogatással, erős reprezentativitással bíró elnöke, így a felelőssége is összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint egy marginális politikusé.

Antal Árpád köszönetet mondott azon román ajkúaknak, akik felszisszentek ettől a megnyilvánulástól, a véleményformálóknak, akik azonnal jelezték, hogy ez a szintű nacionalizmus és cinikus véleményformálás az államfő részéről nem elfogadható egy jogállamban. „Legyen világos mindenki számára, hogy ez az ország nem csak a románoké, noha az utóbbi időben mintha gombnyomásra megváltozott volna a retorika, államelnök, kormányfő és más közszereplők kizárólag úgy fogalmaznak, mintha Romániában csak románok élnének. Itt magyarok is élnek, és a közösség nem azzal kel és fekszik, hogy miként tudná Erdélyt elszakítani vagy Székelyföldet kitépni Románia szent testéből” – fogalmazott.

Az RMDSZ politikusa szerint Iohannisnak valamilyen gesztust kell tennie, ha nem akarja, hogy mandátuma hátralévő részét megpecsételje ez a nyilatkozat, és úgymond zárójelbe tegyen minden pozitívumot, ami a nevéhez köthető főképp Nagyszeben polgármestereként, államfőként ugyanis igen keveset tud felmutatni. Hidakat égetett fel, melyeket az elmúlt években nehezen sikerült felépíteni, és ezekre szükség lesz a továbbiakban is, Románia ugyanis nem lesz sikeres ország, ha így kezeli a magyar közösséget, a kisebbségeket. Antal Árpád szerint azt sem árt elfelejteni, hogy az országot nem fogják mindig katonai rendeletekkel irányítani, amit a jelek szerint Iohannis megkedvelt. Antal Árpád továbbá hangsúlyozta: a Románia és Magyarország között időközönként kitörő diplomáciai cicaharcokat a diplomatáknak kell megoldaniuk úgy, hogy a két ország közötti ilyen jellegű összetűzéseknek ne a romániai magyarság legyen a járulékos áldozata.

Újságírói kérdésre válaszolva Antal Árpád rámutatott: az államfőnek egy politikai nyilatkozatáról van szó, ami házi feladatot ad az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanácsnak. A testületnek a létrehozásától számítva ez lesz a legjelentősebb tesztje, hogy képes-e úgy viszonyulni ehhez a problémához, ahogy egy jogállamban egy ilyen grémiumnak kellene, vagy nem merik meglépni, amit meg kellene. Az RMDSZ-nek politikai válaszokat kell adnia az államfő nyilatkozatára. A polgármester szerint Iohannis politikai, erkölcsi felelőssége ebben az ügyben sokkal nagyobb, mint egy esetleges büntetőjogi, hiszen nagyjából azt üzente a román lakosságnak, hogy a magyarokból és a magyar nyelvből gúnyt kell űzni. A történet már csak azért is vérlázító, mert ő volt az első olyan államfő, amely nem küldött üdvözletet az erdélyi magyarságnak március 15. alkalmából. Most pedig bemutatja, hogy beszéli a magyar nyelvet, de ezt kizárólag csúfondárosan képes. Ez nem méltó egy európai uniós ország elnökéhez, illetve innentől kezdve Klaus Iohannist nem lehet komolyan venni, bármilyen érdemi párbeszéd szempontjából. Hatalmasat csalódott, az újraválasztásakor úgy gondolta, nincs az újabb mandátum elnyerésének nyomása többé rajta, és képes megmutatni, hogy tényleg egy reformer, nagy dolgokat akar az országgal kezdeni. Ha ebből áll az ő normális Romániája, akkor nagyon szomorú a helyzet – vélekedett Antal Árpád.