A magyar panteon

2008. október 4., szombat, Máról holnapra

Magyarország ezeréves története teli van fejetlen, akasztott, főbe lőtt, meggyilkolt árnyakkal. Az aradi kivégzésekhez hasonlító esemény, hogy egy hadsereg tizenhárom elfogott tábornokát, aki a túlerő előtt tette le a fegyvert, mint lótolvajokat lógatták fel és lőtték főbe, még a véres magyar történetben is egyedülálló. Hogy mi indokolta a véres bosszút, teljesen világos: egyszer és mindenkorra el akarták venni a kamarilla szemében renitens, örökösen lázongó, rebellis magyarok kedvét a további lázadásoktól.

Pedig az osztrák győzelemben főszerepet játszó, és a magyar tisztekkel, fogságba esésük után gavallérosan bánó orosz seregek ura, Miklós cár kifejezetten óvta a fiatal Ferenc Józsefet a véres megtorlásoktól. Egy Ferenc Józsefnek címzett levelében írja: ,,fontos, hogy az országban helyreálljanak a természetes állapotok". Ezután Ferenc József ,,jó szívére és emelkedett szellemére" apellálva azt írja, hogy ,,…igazságos szigort a vezetőkkel szemben, és kegyelmet a megtévedteknek, ezt látom egyedül megbízható módszernek a nyugodt stabilitás megteremtésére". Tudjuk, nem egészen ez és nem egészen így történt. Az orosz hadvezetés csak Görgey Artúr főparancsnok életét tudta biztosítani, ez volt sokak szemében (kortársai előtt egyöntetűen!) Görgey árulásának döntő bizonyítéka… Ráadásul nem minden honvédtábornok került fogságba, Bem és seregének maradéka, tisztjei Törökországba mentek át, onnan rajzottak szét a világba, Komáromot pedig ― amely az akkori viszonyok között adottságai miatt bevehetetlennek tűnt ― hosszú ostrom után sem tudták bevenni, ezért aztán le kellett nyelniük a békát, azt, hogy Klapka tábornok (az egyetlen a honvédség generálisai közül, aki csatamezőn soha nem szenvedett vereséget!) tízezer katonájával és tisztjeivel szabadon vonult el a várból. Ezek után a tizenhárom tábornok, majd még néhány főtiszt: Kazinczy Lajos tábornok, Peter Giron, a német légió parancsnoka, Woronieczki Mieczyslaw herceg, honvédezredes és Abancourt Károly honvédszázados, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése csak olaj volt a tűzre, ébren tartotta a világba kiáramló honvédtisztekben és honvédekben s az itthon maradottakban, a bebörtönzöttekben és bujkálókban a lázadás szellemét. Ráadásul Kossuth Lajosnak is sikerült elmenekülnie, nem mondhatni tehát, hogy a véres terrorakciók a megnyugvást biztosították volna, s azt sem, hogy ezek fényében egyáltalán lehet-e beszélni a császár jó szívéről és emelkedett szelleméről… A politikai és katonai küzdelem (ne feledjük, tíz évvel Világos után, Klapka vezetésével, megalakul az olaszországi magyar légió!) különböző színtereken, váltakozó sikerrel folytatódott, egészen a kiegyezésig. De ez már egy másik történet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 894
szavazógép
2008-10-04: Közélet - Farkas Árpád:

Megjelent: Fekete Vince: Udvartér

Fekete Vince kerekded ,,vizeszsemléi" messze túlnőnek a napi publicisztika vagy hírlapi tárca határain, költészet és széppróza udvarterein lebegve pontos és árnyalt jelentések az erdélyi, közelebbről: székelyföl-di mai kismiliő mélységeiből, gesztus-, szokás- és létrendjéről, életzamat-világából. Való­ság-közelítésmódja páratlan mai irodalmi palettánkon, míg nagy tárcaíróink szellemét idézi, az angol létérzés-boncolgató esszé jeleseire is hajaz, s miközben könnyed ujjmozdulatokkal görget nehéz göröngyöket, sebekhez is ér, egyszerre idilli és felzaklató, életszerelem-árasztó és könyörtelen, bölcsőhely-kisvárosok, fészekaljfalvak arcrezdülései szikráznak fel tolla alól a meglódult időben, sajgó humort és éles iróniát belengő poézissel.
2008-10-04: Közélet - x:

Elhunyt Csiki László

Csütörtök este otthonában elhunyt Csiki László sepsiszentgyörgyi születésű író, költő, műfordító. Csiki Kinga közölte, apja a múlt héten nem érezte jól magát, ezért szerdán Ajakír című regényének bemutatójára sem tudott elmenni az Írók Boltjába. A József Attila-díjas alkotó holnap ünnepelte volna 64. születésnapját.