A két tervezetet annak idején Bakk Miklós és Toró T. Tibor dolgozta ki, és Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Sógor Csaba nyújtotta be a képviselőházban, ahol még akkor visszautasították mindkettőt. Ugyanezt tették a szenátusi szakbizottságok is, de a plénum még nem szavazott erről. Tegnapig.

A kerettervezet nem területi alapú autonómiát kért, a lényege az lenne, hogy a nemzeti közösségeknek az állam segítségével joguk legyen létrehozni helyi önkormányzati intézményeket (helyi önigazgatás), és nemzeti önkormányzati intézményeket (nemzeti önigazgatás). Ezenkívül a tervezet kérte a különleges státusú területi közigazgatási egységek létrehozását azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja az 50 százalékot. A kezdeményezés szerint a nemzeti önrendelkezési forma: fenntartja és biztosítja a nemzeti jelentőségű oktatási intézmények működését, különleges segítséget nyújt a kisebbségi nyelvoktatásban, dönt az általa támogatott vagy irányított intézmények vezetőségének kinevezéséről, figyelemmel kíséri és felügyeli az anyanyelv használatára vonatkozó jogszabályok és rendelkezések alkalmazását és betartását, jóváhagyja saját költségvetését, dönt a saját épített és kulturális örökségének kezeléséről, javaslatot tehet a kormánynak törvénytervezetek kidolgozására és elfogadására, kidolgoz és elfogadtat egy, a nemzeti kisebbség személyi elvű autonómiájáról szóló statútumot. Az erdélyi magyarok személyi elvű autonómiájának tervezete tulajdonképpen azt kérte, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség eléri a 10 százalékot, a kisebbségi nyelv váljon hivatalossá a helyi adminisztrációban, a választott helyi képviselők szabadon használhassák anyanyelvüket munkájuk során, tanácsüléseken is, a közterek, utcák, települések neve legyen feltüntetve a kisebbségek nyelvén is. A romániai magyarok az általuk választott helyi és nemzeti tanácsadó testületeken keresztül kormányozhatják magukat (négy évre választott tanács, amelyet egy végrehajtó bizottság és egy elnök vezetne, akit a tanács a tagok abszolút többségével választ meg).

A tervezetek hirtelen előrántása Toró T. Tibort is meglepte. Az egykori RMDSZ-es képviselő, aki jelenleg az Erdély Magyar Néppárt ügyvezető elnöke úgy tudja, hogy azokat a tervezeteket „kiselejtezik”, amelyek egy törvényhozási cikluson (négy éven) keresztül nem kerülnek napirendre. Toró szerint „a Iohannis-doktrína” (miszerint míg a román nemzet hősiesen harcol a koronavírussal, egyes magyarok azon ármánykodnak, hogy Erdélyt átjátsszák más magyaroknak) lehet az oka, hogy a szenátus leporolta a tervezeteket, amelyeket ő hajlandó is lenne ennyi év után is megvitatni, „paragrafusonként végig lehetne menni, és meg lehetne beszélni, hogy miért alkotmányellenes, vagy miért nem”. Szerinte nem az, de „sajnos sosem jutott el arra a szintre, hogy ez kiderülhessen” – mondta a Transindexnek.

A tegnap történtekre az RMDSZ rövid közleménnyel reagált. A dokumentum megemlíti, hogy a szövetség „1993 óta harcol a romániai magyarok nemzeti identitásának megőrzéséért a demokrácia eszközeivel”. Az NLP „egy 16 éve a fiókokban heverő tervezetet” tűzött napirendre, és sürgősségi eljárásban akarta tárgyalni. Az RMDSZ szerint nem is a tervezet megvitatása, hanem az elutasítása volt a liberális párt célja. Az RMDSZ továbbra is kiáll a romániai magyarok nemzeti identitásának megőrzése mellett, amelynek eszköze az autonómia, és arra hívta fel a figyelmet a parlamentben, hogy az uszítást félretéve, higgadt, racionális társadalmi vitára van szükség ebben a kérdésben.

A képviselőház sem akar lemaradni

Közben – ugyancsak tegnap – a képviselőház jogi bizottsága is napirendre tűzte és el is utasította a közigazgatási törvénykönyvet módosító RMDSZ-tervezetet. Erről Cristina Trăilă NLP-s képviselő adott hírt, hangsúlyozva, hogy az NLP igénylésére tűzték a szakbizottság ülésének napirendjére az „alkotmányellenes” tervezetet, amely „bizonyos településeken kötelezővé teszi a magyar nyelv hivatalos nyelvként való használatát, valamint a magyar és a székely zászló kitűzését”. A képviselő szerint az SZDP a szenátusban „nyíltan támogatta” az RMDSZ által újraírt közigazgatási törvénykönyvet, ami azt bizonyítja, hogy a székelyföldi autonómiastatútum tervezetének képviselőházi hallgatólagos elfogadása nem volt véletlen. Végül megjegyzi: „az NLP elutasít minden olyan tervezetet, amely Románia szuverenitására tör, függetlenül attól, hogy hány titkos egyezség köttetik ezek támogatására”.

A közigazgatási törvénykönyv módosításáról szóló tervezetet harminc RMDSZ-es törvényhozó kezdeményezte. A szenátus hallgatólagosan elfogadta a javaslatot, de a képviselőház szavaz róla döntő házként.