A tegnap közzétett, egyhangúan hozott ítélet szerint sérült Kövesi tisztességes tárgyaláshoz való joga, amikor a román alkotmánybíróság döntésének eleget téve a román államfő felmentette őt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) éléről. A volt főügyész azt kifogásolta, hogy az alkotmánybíróság anélkül hozott megfellebbezhetetlen határozatot leváltása ügyében, hogy beidézte volna, és lehetőséget biztosított volna számára a védekezésre.

A végzés megállapítja: Románia megsértette a főügyész véleménynyilvánítási szabadságát is, Kövesit ugyanis azért mentették fel, mert bírálta a korrupció büntetésével kapcsolatos törvénymódosításokat. A főügyésznek éppenséggel munkaköri feladata volt, hogy véleményt nyilvánítson a korrupcióellenes büntetőjog módosításáról, de a jelek szerint Kövesi idő előtti felmentése az igazságszolgáltatás függetlenségét féltő bírák és ügyészek elhallgattatását célozta – állapítja meg az EJEB.

Kövesi nem kért kártérítést, de a strasbourgi döntést a román hatóságoknak figyelembe kell venniük, ha újabb ügyészségi vezetőt mentenének fel mandátuma lejárta előtt.

Iohannis ünnepel

Precedens nélküli döntést hozott az EJEB Laura Codruţa Kövesi ügyében, ezért az alkotmánybíróságnak újból fontolóra kell vennie nemcsak az erre vonatkozó határozatát, hanem más döntéseit is – jelentette ki tegnap Klaus Iohannis államfő. Az alkotmánybíróság annak idején egy rossz emlékű igazságügyi miniszter javaslatára úgy döntött, hogy leváltja Kövesi asszonyt tisztségéből, figyelmen kívül hagyva minden érvemet, azt is, hogy lábbal tiporják Kövesi asszony szabad igazságszolgáltatáshoz való jogát. Az EJEB mai döntése precedens nélküli, mert éppen arra a hatóságra vonatkozik, amely kezeskedik az alkotmányosság mindenek feletti betartásáért. Ezért ez a döntés nem maradhat következmények nélkül – vélekedett, az SZDP-t hibáztatva a helyzetért.

Hasonlóan nyilatkozott Ludovic Orban kormányfő is, aki szerint az EJEB azt igazolja, hogy az alkotmánybíróság „nem az alaptörvényt szem előtt tartó megfontolások alapján” hozza meg a döntéseket, Laura Codruţa Kövesi ügyében szubjektív, a Liviu Dragnea és a Szociáldemokrata Párt akkori befolyása által jelentősen meghatározott szempontok alapján határoztak. Hozzátette: „politikai szinten tabutémának minősültek az alkotmánybíróság döntései, hogy ne sérüljön a román állam egyik alapvető intézményének hitele, kötelező módon tiszteletben tartottuk a határozatokat, ha olykor igazságtalannak is véltük ezeket. De lám, az alkotmánybíróság kompromittálta magát saját döntéseivel, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Ez a tény súlyosan rontja az állam egyik legjelentősebb intézményének hitelét, és ezért az alkotmánybírák tehetők felelőssé” – vélekedett Orban. A kormányfő úgy véli, mivel nem ez volt a taláros testület egyetlen vitatható határozata, az alkotmánybíróságnak el kell ismernie a hibáját, ugyanakkor meggyőződése, hogy felül kell vizsgálni működésének módját, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló „kisiklások”. „Romániának hiteles alkotmánybíróságra van szüksége, nem egy, az SZDP-vel állandó cinkosságban álló egyének alkotta csoportosulásra” – szögezte le.

Az igazságügyi miniszter közölte: kérelmezni fogja, hogy a kormány szüntesse meg Tudorel Toader Velencei Bizottságban betöltött tagságát, ő javasolta ugyanis Kövesi leváltását.

Az alkotmánybíróság hárít

Semmiféle kritikát nem kapott Románia Alkotmánybírósága, és ezt észre kell vennie annak, aki objektíven és pártatlanul elemzi az EJEB által hozott határozatot Laura Codruţa Kövesi ügyében –  jelentette ki Valer Dorneanu alkotmánybírósági elnök. Hangsúlyozta: nem az alkotmánybíróságot támadta meg Kövesi, nem a testület szerepelt a perben másik félként.

Ugyancsak hárított az SZDP is. A párt szóvivője, Lucian Romaşcanu szerint az EJEB egy eljárást marasztalt el, az SZDP-t nem terheli semmiféle felelősség ebben az ügyben. „Az SZDP nem hibás ebben az ügyben. Az EJEB azt kifogásolja, hogy Kövesi nem támadhatta meg az igazságügyi miniszter jelentését, amelyben az a menesztését javasolta az államfőnek. Az EJEB-döntés egy, az emberi jogokat és szabadságokat érintő eljárást marasztal el, és nincs helyreállító hatása, tehát nem kell visszahelyezni tisztségébe Kövesit” – mutatott rá. Hozzátette: az alkotmánybíráknak és a szakértőknek megoldást kell találniuk az EJEB-döntésben jelzett problémára, hogy többé ne fordulhassanak elő hasonló esetek.