IOHANNIS MEGADTA AZ ALAPHANGOT. Miután Klaus Iohannis államfő április végén kijelentette, hogy a magyarok el akarják lopni Erdélyt, a román nemzetféltők (politikusok, elemzők, véleményvezérek, nyugalmazott tisztek stb.) újult erővel zendítettek rá a magyarellenes szólamokra.
Természetesen Ion Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke is beszállt az uszító kórusba, és egy „tudományos kutatás” is napvilágot látott, amelyet a LARICS nevű intézet (a rövidítés Információs Háborúelemző Laboratóriumot jelöl) készített, és amely a román (!) sajtót ostorozza azért, mert „stratégiai felelőtlenséggel” népszerűsíti a Székelyföldet. A kutató szerint a Székelyföld kifejezést csakis idézőjelben és az „úgynevezett” vagy „állítólagos” jelzők kíséretében lenne szabad leírni, mert önmagában, idézőjelek és jelzők nélkül törvény-, alkotmány- és történelemellenes maga a megnevezés is. (Főtér/Adevărul)
NÉMETORSZÁGBAN IS BÍRÁLJÁK. Egy díjazott agitátor címmel jelent meg írás hétfőn a Der Spiegelben Klaus Iohannisnak az Erdély „kiárusításáról” szóló kijelentéseiről. A tekintélyes német napilap szerint sötét időket idéz a román államfő megnyilvánulása. A cikk emlékeztet, hogy Iohannist a múlt év végén Nagy Károly-díjjal tüntették ki. Aachen városa minden évben egy olyan személyiségnek adományozza a kitüntetést, aki az európai értékeket védelmezi. „Ám a díjazott a romániai magyar kisebbség ellen uszított. Ez sötét időket idéz” – írja a szerző. Emlékeztet arra is, hogy korábbi megítélése szerint Klaus Iohannis azon kevés kelet-európai állami vezetők közé tartozott, akik nem engedtek a nacionalizmus kísértésének, többek között ezzel érdemelte ki a Nagy Károly-díjat is. „Iohannis az erdélyi szász kisebbség soraiból származik. Ezt a közösséget a második világháború idején kollektíven fasizmussal vádolták, és a többi kisebbségi közösséghez hasonlóan fájdalmasan érintette a Ceauşescu-diktatúra groteszk nacionalizmusa. Ám most Iohannis politikai eszköznek használja fel a román nacionalisták egyik legalantasabb kliséjét: azt a mítoszt, hogy Magyarország Erdély elszakításáért küzd, és ehhez ötödik hadosztályként a romániai magyar kisebbséget használja fel” – állapítja meg a szerző az államfőnek Erdély „kiárusításáról” szóló kijelentéseiről. A fekete márciusra utalva az írás rámutat arra, hogy az Erdély Romániától való elszakításáról szóló összeesküvés-elmélet kis híján polgárháború kirobbanásához vezetett 1990-ben. „Iohannis megnyilvánulása előzmény nélküli a posztkommunista Romániában. Nem történt precedens arra, hogy az EU valamelyik tagállamának vezetője a koronavírus-járvány kellős közepén szeparatista törekvésekkel vádolja az egyik, szintén tagállam szomszédját” – írja Keno Verseck, aki korábban a Dilettáns címmel közölt nem éppen hízelgő publicisztikát Iohannisról. (Maszol)
.jpg)
