Az RMDSZ által kidolgozott tervezet azokat a nyelvhasználati jogokat is tartalmazta, amelyeket kihagytak a közigazgatási kódex tavaly nyáron kormányrendelettel hatályba léptetett változatából, illetve további, magyar szempontból fontos kiegészítéseket is javasolt. Törvényjavaslatával az RMDSZ egyebek mellett azt akarta elérni, hogy a nyelvhasználati jogokat valóban alkalmazzák is, ahol egy kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, illetve hogy ne csorbuljanak a közösség szerzett, érvényben lévő jogai azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya a 20 százalékos küszöb alá csökken, így például Kolozsváron se vehessék le a magyar helységnévtáblát a 2021-es népszámlálást követően. A tervezet szankciókat is előirányozott volna arra az esetre, ha a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat, amelyeket a megyei rendőrségekre is kiterjesztene. A szimbólumhasználati jogokat is szabályozza oly módon, hogy a megyei és települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthessenek a nemzeti, történelmi, gazdasági és kulturális identitásunkat kifejező szimbólumok használatáról.

Klaus Iohannis államfő hétfőn veszélyforrásként, a magyar nyelvet Erdély egyes részein kötelezővé tevő tervezetként bélyegezte meg az RMDSZ törvényjavaslatát, és ismét azzal vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot (SZDP), hogy az RMDSZ kódexének szakbizottsági véleményezésekor a Székelyföld autonómiájához vezető tervezetet támogatott.

Az SZDP-t vezető Marcel Ciolacu házelnök a tervezet szerdai vitája alkalmával úgy értékelte: az államfő megengedhetetlen módon etnikai konfliktust szít, ami az 1990-es évekbe veti vissza Romániát. Bejelentette, hogy olyan házszabály-módosítást kezdeményeznek (a parlament minkét házában), ami lehetővé teszi, hogy a házbizottság elutasítsa a Románia független, egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, illetve az ország területi épségét megkérdőjelező törvénytervezetek befogadását. Végül kijelentette: „Véget kell vetni ezeknek a kreténségeknek, amelyek politikai célra használják az etnikai konfliktusokat” – a tervezetnek azonban ellene szavazott.

A vita során Kelemen Hunor szövetségi elnök álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta idegengyűlöletnek és gyűlöletszításnak minősítette azt, hogy az RMDSZ tervezete kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein. Felidézte, hogy az RMDSZ azért nyújtott be egy saját törvényjavaslatot a teljes központi és helyi közigazgatást egységes keretbe foglaló törvénykönyvre vonatkozóan, mert – miután a parlament által két éve megszavazott kódex formai hibák miatt elbukott az alkotmányossági kontrollon – Viorica Dăncilă kormánya tavaly nyáron egy hiányos változatot léptetett hatályba. Az RMDSZ tervezete tehát csak kijavítja a „Dăncilă-kódexet”, és a kisebbségi anyanyelvhasználatról szóló része gyakorlatilag azonos azzal, amit 2018-ban nemcsak az akkor kormányon lévő SZDP, hanem a jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (NLP) egy része is megszavazott – érvelt Kelemen Hunor. Hozzátette: az államfő már két éve is alkotmányossági kifogást emelt a kódexbe foglalt anyanyelvhasználati rendelkezések ellen, de az alkotmánybíróság ezeket nem találta megalapozottnak, legalábbis nem ezek miatt bukta el a normakontrollt a parlament által két éve kidolgozott eredeti közigazgatási kódex. „Két hete egymással versengve próbálják bebizonyítani, hogy a romániai magyarok és a magyar nyelv veszélyeztetik Romániát és a románokat. Tudják, hogy nem igaz: ez butaság. Könyörögve kérem: állítsák le magukat! (...) Több évtizedes diktatúra után az utóbbi harminc évben demokratikus eszközökkel igyekszünk biztosítani a magyar kisebbség etnikai és kulturális identitása megőrzését szolgáló intézményes keretet. Ne tegyék tönkre, amit építettünk!” – kérte román képviselőtársait az RMDSZ elnöke.

A közigazgatási kódexet korábban a szenátus hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánította, mivel kifutott a megvitatására előirányzott határidőből, ám a képviselőház elutasításával végleg elbukott.