Homályosak a rendeletek

Alkotmányellenesnek bizonyultak – ahogy erről tegnap is hírt adtunk lapunkban – a szükségállapot idején kirótt bírságok. A vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet a nép ügyvédje óvta meg. Renate Weber nem csak azt kifogásolta, hogy a jogszabály túl általános és túlságosan megemeli a bírságokat, anélkül hogy átlátható és konkrét útmutatást adott volna a kiszabható összegekről, s emiatt a katonai rendeletek előírásait „mindenki úgy értelmezte, ahogy akarta”, hanem azt is, hogy felhatalmazta az államfőt a jogalkotásra olyan kérdésben, amelyben csak a parlament dönthet, és amely emberi jogokat és szabadságokat korlátoz. Ez azt jelenti, hogy Klaus Iohannis államfő hatáskörét kibővítette a kormány.

Renate Weber az alkotmánybíróság döntését követően úgy nyilatkozott: reméli, hogy a kormány talál módot a bírságok törlésére, „amnesztiát vagy valami más utat”. Az ombudsman tudomása szerint mintegy háromszázezer bírságot róttak ki a szükségállapot szabályainak áthágása miatt, s ezek harmada ellen emeltek óvást. Ez azt jelenti, hogy amennyiben minden fellebbezést egyenként kell megtárgyalniuk, hatalmas többletmunka vár a bíróságokra, a bírság összegét ugyanis csak per útján kaphatják vissza az érintettek. Sokan vannak emellett olyanok is, akik „nem nyújtottak be fellebbezést, nem is tudták, hogy erre lehetőségük van, idős vagy hiányos ismeretű emberek csekély jövedelemmel, akik hatalmas összegű bírságokat kaptak, és talán most attól félnek, hogy elveszítik az otthonukat vagy a javaikat” – magyarázta. Hozzátette: a büntetések száma „és a kirótt összegek egyértelműen túlzásra utalnak, ilyen tekintetben első helyre kerültünk Európában”. A nép ügyvédje azt is elmondta: szerdán a veszélyhelyzeti állapot bevezetésére vonatkozó rendelet ügyé­ben is az alkotmánybírósághoz fordult, a szöveg ugyanis ebben az esetben is homályos, és a vészhelyzeti állapot kifejezésnek nincs törvénybe foglalt meghatározása.

Ludovic Orban kormányfő szerda este még úgy nyilatkozott, hogy az alkotmánybíróság „nyilvánvalóan politikai döntést hozott”, amely összhangban áll azokkal a határozatokkal, amelyeket, akárcsak Dragnea idejében, „egy törvényszegő, rendkívül szűk réteg érdekében hoztak”, és figyelmen kívül hagyja a lakosság felelősségteljesen viselkedő, több mint 98 százalékát. Azt is mondta, hogy az alkotmánybíróság határozata „felkérés a törvények megsértésére”, hiszen „olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a hatóságok már nem tudnak kiszabni bírságot a szükségállapot alatt bevezetett szabályok megsértése miatt”. Tegnap azonban már úgy vélekedett, hogy a rendőrség továbbra is megbírságolhatja a kijárási tilalom ellen vétőket, de csak az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelet előtti, jóval kisebb összegekre büntethet.

A kedvezmények elúsztak

Nem állta ki a normakontrollt az SZDP két törvénykezdeményezése sem: a bankrészletek kilenc hónappal való elhalasztását és bizonyos kiadások (köztük a közköltség) három hónapra való felfüggesztését is alaptörvénybe ütközőnek találta az alkotmánybíróság. Ez utóbbi jogszabály többek között kimondja, hogy azok a cégek, amelyek a koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy amelyek bevételei legalább 15 százalékkal csökkentek, három hónapig elhalaszthatják a társadalombiztosítási járulékok befizetését, és utána is csak a felét kell átutalniuk 12 havi részletben. A nehéz helyzetbe került cégeknek és magánszemélyeknek a közüzemi számlák (víz- és csatornázási díj, áram- és gázszolgáltatás, szemételszállítás, telefon-, internet- és kábeltévé-díj) törlesztésére is háromhavi haladékot adott volna az SZDP.  Ezt az NLP 71 törvényhozója óvta meg, több szabálytalanság mellett arra is hivatkozva, hogy a tervezet helyenként homályos megfogalmazásokat tartalmaz, és diszkriminatív módon kizár egyes adófizetőket a kedvezményekből. Az alkotmánybíróság ebben az ügyben nekik adott igazat: a taláros testület tagjai egyhangúlag arra a következtetésre jutottak, hogy a jogszabály teljes egészében alkotmányellenes, többek közt azért, mert sérti a kétkamarás jogalkotás elvét, és nem tesz eleget annak a követelménynek, hogy meg kell nevezni az államháztartási kiadások finanszírozási forrását.
 

A különnyugdíjak maradnak

A különnyugdíjak eltörlésére vonatkozó törvénytervezetet 2020. január 28-án nagy többséggel fogadta el a parlament, két nap múlva pedig a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék, illetve a nép ügyvédje is megtámadta az alkotmánybíróságon. A bírák arra hivatkoztak, hogy a törvény (többek között) sérti a bírák függetlenségét biztosító elvet, és hátrányosan érinti az ügyészek alkotmányos státuszát is. A jogszabályt – amely egyébként nem az összes különnyugdíjat törölte volna el, hanem csak néhány kategóriát fosztott volna meg a busás juttatástól – az alkotmánybíróság szintén május 6-án nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek, amit Ludovic Orban kormányfő és a szociáldemokrata Robert Cazanciuc is felháborítónak talált. Ludovic Orban szerint az alkotmánybíróság „nem akarja, hogy rend legyen a nyugdíjrendszerben (…), arra törekszik, hogy fenntartsa a privilegizált számítási rendszert azon kategóriák számára, amelyekre eddig is kivételes törvények vonatkoztak, amelyek lehetővé tették, hogy a nyugdíjakat ne a járulékfizetés elve alapján számítsák ki”. A kormányfő szerint az alkotmánybíróságnak nem is kellene ez ügyben illetékesnek lennie, mert tagjai „nyilvánvaló érdekellentétben vannak, hiszen ők maguk is különnyugdíjat kapnak”. A Szociáldemokrata Párt szerint azzal lehet helyreállítani a „társadalmi méltányosságot”, hogy a parlament elfogadja az SZDP törvénytervezetét, amely a különleges nyugdíjak fokozott megadóztatására irányul. Robert Cazanciuc, a szenátus ügyvivő elnöke abban reménykedik, hogy a Nemzeti Liberális Párt is megszavazza a tervezetet, mert nem ért egyet az „óriási nyugdíjak” fenntartásával.