Megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amelyhez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a közszolgálati médiának is be kell számolnia. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én, az első világháborút lezáró, Magyarország határait kijelölő békeszerződés évfordulóján kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
A törvényjavaslatot a diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor és Șerban Nicolae, a – tervezet beterjesztésekor még kormányon lévő – Szociáldemokrata Párt (SZDP) korábbi szenátusi frakcióvezetője terjesztette a parlament elé. Corlățean szerint a tervezet nem irányul valamely kisebbség vagy másik ország ellen. A trianoni szerződés az Erdéllyel kiegészült Románia határainak nemzetközi elismerését jelentette, ugyanakkor olyan polgári és politikai jogokat biztosított Erdély román többségének, amelyekkel soha korábban nem rendelkezett – érvelt az új ünnepnap bevezetése mellett a kezdeményező.
A tervezetet a jelenleg kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt is támogatta. Daniel Gheorghe liberális parlamenti képviselő úgy vélekedett: Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek le kellene cserélnie az irodájában található régi térképeket, és el kellene fogadnia: idejétmúlt, igazságtalan és nevetséges minden olyan próbálkozás, amely a Trianon előtti állapotok helyreállítására irányul.
A tervezet szerdai képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő. „Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt önök az elmúlt három hétben” – mutatott rá Kelemen Hunor. Kifejtette: ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament elé terjesztetett törvényjavaslat sem tudja megváltoztatni. Leszögezte: a magyarok a magyar nemzet részei, függetlenül attól, hogy hol élnek, a nemzeti szolidaritás és a felelősség pedig nem irányul senki ellen.
Sajtónyilatkozatban ítélte el a parlament által elfogadott Trianon-törvényt Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő, a Magyar Polgári Párt politikusa szerint a törvény „azt példázza, hogy a román pártok és politikusok miképpen sorakoznak fel egymás mellé az erdélyi magyar nemzeti közösségre nézve sértő és provokatív jellegű megnyilvánulásaikkal”. Kulcsár-Terza József felhívja a figyelmet, számítanunk kell arra, hogy ez a provokációsorozat a választások közeledtével folytatódni fog, bölcsességre és megfontoltságra int, kijelenti ugyanakkor, hogy nem szabad szó nélkül hagyni a magyarságra nézve sértő és gyűlöletkeltésre alkalmas politikai diskurzust. „Most annak ideje van, hogy egyértelműen kijelentsük, semmilyen törvény nem kényszeríthet minket arra, hogy egy igazságtalan diktátum évfordulóját megünnepeljük. Miközben az orvul szerzett préda felett mások örömünnepet ülnek, nekünk a világ értésére kell adnunk, hogy június 4. minden magyar számára gyásznap marad, és ha száz évvel ezelőtt ezen a napon egy országtól és egy nemzettől el is vettek mindent, amit lehetett, szülőföldünktől mégsem tudtak megfosztani minket, jövőnket továbbra is itt képzeljük el” – zárta nyilatkozatát Kulcsár-Terza József.
A Trianon-törvényt 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett szavazta meg a képviselőház, hatályba lépéséhez pedig már csak az államfő aláírására van szükség.
