Az utóbbi két hétben hullott csapadék elhárította a talaj kiszáradásának veszélyét. Április közepén még félő volt, hogy a vízhiány jelentős kárt okoz a mezőgazdasági kultúrákban, de 20-án eleredt az eső, így nem kellett beindítani az öntözőrendszereket – tudtuk meg a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon Könczei Csaba igazgatótól.
20-án a megye különböző részein változó, négyzetméterenkénti 6–12 liter közötti esőt mértek. 26-án és 30-án újból esett, de elenyésző mennyiségben, 1–2 l/m2. Május negyedikén kiadósabb eső lett, 17–23 liter négyzetméterenként. Tegnapig összességében 33–51 liternyi eső hullott négyzetméterenként, a megye térségeinek függvényében – számolt be Könczei. Ez a mennyiség elegendő a következő rövid időszakra. Az is fontos, hogy az eső több részletben, lassan hullt, így a talaj felszívhatta a vizet. Ettől függetlenül nagyon jó lenne, ha május folyamán még több csapadék jutna a kultúrákra, hiszen a májusi eső aranyat ér – fogalmazott az igazgató.
Általánosságban jó állapotban vannak a már kikelt kultúrák – tudtuk meg továbbá. Az őszi búzát néhol támadja a gabona vírusos fertőzése, Felső-Háromszékről jelezték a betegség megjelenését. Illyefalván a gabona sárga törpeség vírusa jelent meg, egy parcellányi búzát ki kellett tárcsázni. A repcésekben kisebb részeken a repce-ormányosbogár lárváit észlelték, de károkozásuk nem jelentős – számolt be a növényegészségügyi helyzetről Könczei.
Orbán Miklós illyefalvi gazda érdeklődésünkre elmondta: a hosszú, meleg ősz, az enyhe tél, a fagyhiány kedvezett a kártevők áttelelésének, elszaporodásának. Az éghajlatváltozás miatt olyan kórképek észlelhetők a kultúrákban, melyeket Háromszéken eddig csak szakirodalomból ismertek. Tavaly a megye egész területén jelen volt az addig ismeretlen betegség, a gabona sárga törpülés vírusa, fő jellemzője, hogy tavasszal bokrosodás után rohamosan rontja a kultúrák állapotát. Tavaly a megye kalászos gabonás területeinek tíz százalékában százszázalékos veszteséget is okozott. Ősszel ajánlott a rovarirtós kezelés, de a kártétel mértéke többnyire tavasszal ismerhető fel, így akkor még lehetőség van az esetleges újravetésre, például kukoricával. A rezisztens fajták vetése ugyancsak jó eredményeket hozhat, de a legjobb védekezés a legalább négyéves vetésforgó. Fontos a betakarítás utáni tarlóhántás repce, kalászos gabonák esetében is – magyarázta az agrármérnök.
