Válságidőben is sikerül befektetőket vonzani a szépmezői ipari parkba, nemrégiben a német Rauschert cégcsoport romániai leányvállalatával szerződött a működtető, illetve egy újabb versenytárgyalás is zárult a múlt héten. Noha a járvány miatt lelassultak a folyamatok, eddig egyetlen korábbi ügyfelük sem jelezte, hogy felrúgná a megállapodást – mondta el érdeklődésünkre Miklós Zoltán, a park gondnokságát ellátó Sepsi Ipar Kft. igazgatója. A vállalatvezető a létesítmény első évei során felhalmozódott veszteségről, az ebből fakadó törzstőke-csökkentésről is beszámolt, valamint arról, hogy az idei év lehet az első, amikor nyereséget könyvelhetnek el.
Új befektetők
Miklós Zoltán szerint sikerként könyvelhetik el, hogy a német befektetők nem álltak el a szándékuktól óvatosságból vagy más megfontolásból, és sikerült tető alá hozni a Rauschert romániai leányvállalatával a megállapodást.
Biztató továbbá az is, hogy május 26-án újabb szerződést írnak alá. Az egészségügyi hulladékok feldolgozásával foglalkozó AKSD Románia telepszik meg az ipari parkban, közel egymillió eurós befektetést eszközölve. A versenytárgyalás múlt pénteken zárult, a zöldmezős beruházás további részleteit a megállapodás véglegesítése után közlik.
Tavaly év végén ugyanakkor egy holland technológiát alkalmazó gyümölcspréselő üzem létrehozását tervező befektetővel is megállapodásra jutottak. A beruházást uniós forrásokból finanszíroznák, és már megtették az első lépéseket a technológia tesztelése terén.
Az említett két nagy befektetőn kívül más hasonló kaliberű vállalatokkal is folytak tárgyalások, de ezek egy része egyelőre a válság miatt túlélésre rendezkedett be, így az egyeztetések is lelassultak.
Akik már építkeznek
Ami a már beköltözött vállalatokat illeti, érdeklődésünkre Miklós Zoltán elmondta: a kézműves sörök előállítását tervező Rutin Bauleitung Kft. sepsiszentgyörgyi vállalkozás kisüzeme már kulcsrakész, a vámhivataltól várnak egy engedélyt, és indíthatják a termelést. A bútorgyártással foglalkozó, szintén sepsiszentgyörgyi SEBAGO MOB társaság jó ütemben alakítja át az egyik egykori istállót, amelyet gyártócsarnokká alakítanak át. Terveik szerint szeptemberben indul a termelés. A fémmegmunkálás terén működő Eltor Kft. esetében az igazgató elmondása szerint a járvány okozta helyzet miatt lelassultak a folyamatok. Hasonló a helyzet a Charta Nyomda, valamint a Sajgó Trans esetében is. Az egyik legjelentősebb megtelepedő a Cultivo viszont megszerezte az építési engedélyt a vágóhídra és hústermék-előállító üzemre. Mint arról beszámoltunk, ez a létesítmény egy nagyjából tízmillió eurós beruházást jelent. Miklós Zoltán tudomása szerint a finanszírozók engedélyére várnak jelenleg, hogy neki tudjanak látni a bérelt területen álló romos épületek bontásának. Tudomása szerint eddig a vállalat már több mint félmillió eurót befektetett az üzem létrehozásába. Az említetteken kívül a mezőgazdasági tevékenységet folytató kézdivásárhelyi Biofarm Kft., amely öt egykori istállóépületet megvásárolt, az ezekhez tartozó területeket pedig bérbe vette, a kormány által nemrégiben a kis- és középvállalkozásoknak meghirdetett befektetési hitelből szándékszik megvalósítani az épületek korszerűsítését.
Az igazgató szerint mindenképp jó jel, hogy egyetlen ügyfelük sem jelezte, hogy visszalépne a megállapodásból, ugyanakkor érthető, hogy óvatosabbá váltak, hiszen egy ilyen válságos helyzetben az üzleti elképzelések borulnak, és első lépésként általában mindenki a befektetések halasztása vagy elvetése mellett dönt.
Fejlesztések
A park fejlesztéseként az önkormányzat egy 700 négyzetméteres csarnok építését indítja el az elkövetkező egy-másfél hónapban, a kész épület a Sepsi Ipar Kft. vagyonába kerül. A csarnok az egykori szépmezői focipályának az ipari parkhoz tartozó részén épül, egy háromezer négyzetméteres parcellán, a kivitelezési szerződést aláírták már, és év végéig be is lehet fejezni. Miklós Zoltán szerint a csarnokot átmenetileg a közszállítási vállalat, a Multitrans bérli mindaddig, míg az új telephelyük elkészül. Szintén az egykori focipálya területén hozza létre új telephelyét az ivóvíz-szolgáltató Közüzemek Rt. A parcellát már kibérelte a cég, jelenleg a telep tervezése zajlik, és idén a kivitelezési közbeszerzést is el tudják indítani.
Az áramszolgáltató időközben egy előtanulmányon dolgozik, a park villanyhálózatának bővítését készítik elő azon területeken, amelyeknek már került gazdája, vagy előrehaladottak a tárgyalások. Ha ez elkészült, indulhatnak a kivitelezési eljárások. Az önkormányzat ugyanakkor a gázhálózat bővítését is kezdeményezte. Az utólag ipari parkként besorolt 13 hektárnyi terület esetében – ahol jelenleg csak a romos istállóépületek állnak – egy megvalósíthatósági tanulmány készül a közművesítés és közvilágítás kialakítása érdekében.
Az első év nyereségben
Lapunk kérdésére Miklós Zoltán elmondta, az idei az első év, amikor a Sepsi Ipar Kft. nyereséget tud felmutatni, nincsenek likviditási gondjaik, sőt, egy bankletétet is sikerült eszközölni. Míg 2018-ig 300–400 ezer lejes veszteséggel működtek, tavaly ez már lecsökkent húszezer lejre, és úgy tűnik, idén már 50 és 100 ezer lej közötti nyereséggel zárja majd az évet a cég – sorolta. Az árbevétel tekintetében is jelentős növekedést tapasztaltak, míg két évvel ezelőtt harmincezer lej volt, 2019-ben már több mint 550 ezer lejre nőtt, idén pedig várhatóan jóval meghaladja a 700 ezret. Ehhez az kellett, hogy a létesítmény elkezdjen működni, a teljes 29 hektárra rendezzék az ipari parkként való besorolás körüli problémákat, illetve befektetőket vonzzanak be.
Miklós Zoltán ugyanakkor a park létrehozását követő években felhalmozott veszteségekről is szólt, amelyek nyomán a vállalat törzstőkéjét is kénytelenek csökkenteni. Az önkormányzat már meghozta a döntést, hogy a városi képviselő-testület két tagja, akik a Sepsi Ipar Kft. közgyűlésében a várost képviselik, támogassák a törzstőkének 1,430 millióról 230 ezer lejre csökkentését. Erre a lépésre a kereskedelmi társaságokról szóló 31-es számú törvény előírásai miatt van szükség. A jogszabály előírja, hogy amennyiben egy vállalat veszteségei elérik a törzstőke 50 százalékának megfelelő összeget, akkor vagy annak csökkentéséről, vagy a társaság felszámolásáról kell sürgősen döntést hoznia a vezetőségnek. Márpedig felszámolásról szó sem lehet, így marad a törzstőkecsökkentés. A veszteségek tetemes része egyébként abból származik, hogy 2018 decemberéig a létesítmény teljes területére nem kapták meg az ipari park besorolást, ezért a működtetőnek ingatlanadót kellett fizetnie az épületek és a területek után, amelyek tulajdonosa a város. Ez évi legkevesebb 150 ezer lejes kiadást jelentett, ami három évvel számolva már megközelíti a félmillió lejt.
Tavaly 246 ezer lejt spóroltak meg azzal, hogy megkapták az adókedvezményt. Emellett a létesítményt őrizni kellett, lévén hogy egy európai uniós pénzekből kialakított telephely, ez jelenleg is havi 10–12 ezer lejt emészt fel, illetve a szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket is törleszteni kellett: fűtés, villany. Mindez úgy, hogy az első három évben a Sepsi Ipar Kft.-nek nem volt semmilyen jövedelme, ugyanis amíg nem kapták meg a teljes területre szóló ipari park besorolást, nem tudtak területeket és irodákat bérbe adni. A kiadások fedezésére az önkormányzat biztosította a forrásokat törzstőkenövelés formájában, amely elérte az 1,4 millió lejt. Ezt a módszert egyébként – amit más esetekben is alkalmaznak az önkormányzatok az alárendeltségükben lévő vállalatok megsegítésére – sokáig nem lehetett volna fenntartani, mivel a törzstőkenövelés is úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, az uniós szabályok ennek felső határt szabnak, amit már elértek az előző években a városkasszából érkező összegekkel.
