A szükségállapot feloldásával látogathatók a múzeumok, de a Székely Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi épülete már ez év elejétől nem, ugyanis felújítják. A kijárási tilalom áthúzta terveiket, ám az élet nem állt meg. Következik az időleges berendezkedés a Lábas Házban.
A vírusos időszakban senki nem betegedett meg, mindenki egyénileg dolgozott otthon, tanulmányt írt, leltárkönyvet másolt, anyagot digitalizált, közben online megbeszéléseket folytattak, közölte Vargha Mihály igazgató, akit az újrakezdésről kérdeztünk. Elmondta, tulajdonképpen a régi tevékenységet folytatják. Még mindig napirenden van a főépület kiürítése és az építőnek való átadása, ezen kívül a Lábas Ház birtokba vétele. A főépületből a gyűjteményeket már mind kiköltöztették, tehát mintegy 85–90 százalékban kiürítették azt, most a díszterem és az ottani irodák következnek. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat átengedte az intézménynek a Lábas Házat, az épület emeletén rendezkednek be, ott van kiállítótér is, igaz, mintegy harmada annak, amekkorával eddig rendelkeztek.
A járvány áthúzta terveiket, mert már március 15. tiszteletére szerettek volna egy festészeti kiállítást rendezni saját anyagukból. Úgy számították, az új helyen a budapesti Hadtörténeti Múzeum Rákóczi és kora című kiállítása lesz az év fénypontja, de jelen körülmények között az tolódik. Újra kell gombolniuk a kabátot, mondta az igazgató. Arra összpontosítanak, hogy főleg saját anyagukból mutassanak be érdekességeket, ami nem zárja ki azt, hogy Magyarországról hozandó tárlatokat is bemutassanak. A Lábas Házban az idei év legfontosabb tárlata a néprajzi részleg munkatársai által saját anyagukból összeállítandó viselettörténeti kiállítás lesz.
A múzeumi felújítás tervezőjével végig tartották a kapcsolatot, sikerült olyan megoldást találniuk, hogy Gyárfás Jenő teljes fal méretű, Gábor Áron halála című festményét sértetlenül költöztessék új helyére, folytatta az igazgató. Szóba került az is, hogy restaurátori felügyelet mellett felcsavarják, de végül úgy döntöttek, hogy két falat megbontanak, és egyben költöztetik el a műalkotást, kiállításáig pedig megfelelően konzerválják.
Az új elképzelés szerint a ’48-as kiállítás máshol kap helyet. Méltatlan, hogy csupán ekkora helyen idézték meg az 1848–1849-es szabadságharcot, mely egyik nagy brandje a múzeumnak, mondta Vargha Mihály. Az eddigi 50 négyzetméter helyett 160 négyzetméter felületet kap, és sokkal több lesz a kiállított tárgy is, hisz nyolcvan saját tárgyuk van. Az újonnan berendezendő állandó tárlatot zárja majd a Gábor Áron halála című festmény.
A múzeum további erősségei az erősdi kultúra régészeti kiállítása, az Apor-kódex, az őslénytani kiállítás és lepkegyűjtemény, valamint a Kós Károly tervezte épületegyüttes, sorolta az igazgató. Szemléletváltásra van szükség, hogy ne csak az idős generáció találja meg a számítását, hanem a fiatalok is. Korszerű, 21. századi múzeumot szeretnének kialakítani. Ha egy tárlatban nincs okostelefon-alkalmazás, az ma már nem korszerű. Tetszik, nem tetszik, el kell ezt fogadni, lépést kell tartani a korral, hangsúlyozta Vargha Mihály. Hozzátette, nagyon fontos, hogy ne veszítsék el a látogatókat, sőt újakat vonzzanak be.
Lényeges az is, hogy megháromszorozzák a kiállítandó tárgyak számát. Ugyanis a szakszerű tárlatokon kívül látványraktárakat is berendeznek, főleg a főépület földszintjén. Megújul a park és a két hátsó épület, az úgynevezett múzeumőri lakás is. Egyikben, a mai irodaépületben múzeumpedagógiai komplexumot rendeznek be, hogy már zsenge kortól bevonzzák a jövendő látogatókat. És fent is nyitnak bejáratot, hogy az emberekhez közelebb kerüljön a múzeum.
Kérdésünkre, hogy mikor lesz kész mindez, az igazgató elmondta, jókora csúszásban vannak a romániai közbeszerzési rendszer miatt, de úgy véli, nyár elején elkezdődhet a tényleges felújítás, s két–két és fél év múlva készülnek el vele. Hozzátette, ez nem rajtuk múlik, ez inkább óhaj.
