Újabb három, az RMDSZ által beterjesztett törvénymódosítási javaslat elutasítására készülnek a képviselőházban, legalábbis a művelődési bizottság május 12-én lezajlott ülésén ennek előkészítése zajlott – vélekedett Márton Árpád háromszéki képviselő. A művelődési bizottság tagja lapunk érdeklődésére elmondta: előkerült a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvény, a kulturális intézmények menedzsmentjéről szóló törvény módosítása, valamint az egyházi levéltárak teljes körű visszaszolgáltatását célzó kezdeményezésük is. A bizottság mindhárom tervezet plénumbeli elutasítását javasolta. A képviselőházi vita időpontja még nem ismert, de Márton Árpád szerint megtörténhet, hogy a román politikumnak, főképp a kormányzó liberálisoknak szükségük lehet arra, hogy ezeket is gyorsan lesöpörjék az asztalról.
Márton Árpád elmondta: üzenetben értesítették a bizottság tagjait, hogy a testület május 5-i ülésén az RMDSZ által 17 éve, 2003-ban benyújtott, közlevéltárakra vonatkozó törvénytervezet kerül megvitatásra. A törvény kezdeményezői Garda-Becsek Dezső, Kelemen Hunor, valamint ő voltak.
A tervezet összeállításánál egészen más szemléletből indultak ki, mint a mai levéltári szerkezet. Az intézmény jelenleg a belügyminisztériumnak alárendelt, a személyzet béreit a rendőrség biztosítja, a munkatársak a fővárosi rendőr-akadémia levéltári szakáról és továbbképző iskolájából kerülnek ki. A legfontosabb, hogy őrizzék az archívumokat, de alaposan – fogalmazott a képviselő. Az RMDSZ törvénytervezete szerint a csúcson egy országos levéltár állna Bukarest székhellyel, mely a művelődésügyi minisztériumnak lenne alárendelve, és a központi állami szervek által létrehozott dokumentumokat őrizné. A jelenlegi törvényben a központi levéltár fiókintézményei a megyei levéltárak és alkalmazottjaik is a megyei rendőrség kötelékéhez tartoznak. A tervezet szerint a megyei levéltárak a megyei önkormányzatok alárendeltségébe kerülnének. Emellett önálló entitásokként léteznének a Román Tudományos Akadémia levéltára, az egyetemek levéltárai, a múzeumoké, a magánlevéltárak és végül az egyháziak. A tervezet a működésüket is pontosan szabályozná, egyebek mellett, hogy történelem vagy filológia karokon képzett levéltárosokat lehetne alkalmazni.
Ugyanakkor előkerült az az RMDSZ-es törvénykezdeményezés is, mely az egyházi levéltárak anyagainak visszaszolgáltatásáról szól. Ezt még 2012-ben terjesztették be Kelemen Hunorral közösen. A bizottsági ülés napirendjére vett harmadik RMDSZ-es tervezet a Máté András és Márton Árpád kezdeményezése. Ez a kulturális intézmények menedzsmentjéről szóló jogszabály vizsgarendszert szabályozó cikkelyét kibővítené azzal az előírással, hogy a kulturális intézményekben, ahol valamely nemzeti kisebbség nyelvével, kultúrájával vagy azzal is foglalkoznak, a vezetői tisztségre jelentkezőnek ismernie kell az illető nemzetiség nyelvét és kultúráját. Márton Árpád szerint ez kompetenciakérdés, nem etnikai hovatartozásról szól.
A művelődési bizottság mindhárom törvénykezdeményezésnek az elutasítását javasolta a plénumnak. A vita során ő felvetette, hogy halasszák el a tervezetek bizottsági vitáját – részletezte Márton Árpád. Azzal érvelt, hogy a közlevéltári kezdeményezés túl terjedelmes és sokrétű ahhoz, hogy a testület tagjai két nap alatt tanulmányozhassák és döntést is hozzanak felőle. Az elnapolás kérdésében a szociáldemokrata képviselők tartózkodtak, a többiek ellenezték, a három RMDSZ-es tervezet elutasításánál viszont már elsöprő volt az igenlő szavazatok aránya – vonta meg a mérleget Márton Árpád, aki szerint a vitában mindvégig a Népi Mozgalom Pártja Maros megyei képviselője, Marius Pașcan volt a hangadó.
Noha a vita összességében civilizált hangnemben zajlott, pár abszurd helyzet is előfordult – számolt be róla Márton Árpád. Az egyházi levéltárak visszaszolgáltatására vonatkozó tervezet kapcsán kiderült, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselője úgy tudta, a törvény arról szól, hogy a református egyháznak juttatna vissza bizonyos anyagokat, s rá is kérdezett, hogy akkor a többi egyházzal mi a helyzet? A vita idején egy ideig nem volt hozzáférhető a képviselőház adatbázisa, így ezt a törvénytervezetet sem lehetett tanulmányozni.
Márton Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy a levéltári hálózat egy militarizált intézmény, amit a bizottsági ülésen jelen lévő országos vezető kikért magának. A képviselő elmondta továbbá, hogy a tervezeteket az Amerikai Egyesült Államok és a franciaországi modellek alapján állították össze. Mire az igazgató – Márton Árpád megfogalmazása szerint – azt mondta, valamilyen nemzetközi levéltári szervezet azt ajánlotta a tagságának, lehetőleg erőszakszervezet alárendeltségébe helyezzék ezeket az intézményeket, hogy biztosan megvédjék a tárolt anyagokat.
A bizottsági ülésen a háromszéki képviselő azt is felhozta, hogy a hatályos levéltári törvénynek az egyházi archívumok visszaszolgáltatására vonatkozó módosítását egyszer a képviselőház döntő fórumként már elfogadta, de később alkotmányellenesnek bizonyult a parlament kétkamarás rendszerének megsértése miatt. A most vitatott tervezet (a 2012-es) gyakorlatilag ugyanaz.
A három jogszabály plénum elé kerülése kapcsán Márton Árpád elmondta: általában, azok a tervezetek, amelyeket visszautasításra javasolnak a bizottságok, nem kerülnek egyhamar végszavazásra. Biztosat nem lehet tudni, de úgy véli, szükség lehet még ezek gyors elutasítására is, hiszen a román politikum egy részét még mindig jobban érdekli az autonómiastatútum körül kialakult helyzet és az RMDSZ kezdeményezéseinek visszaszorítása, mint például a vészhelyzet megfelelő és időben elvégzett szabályozása.
