Bekerült a Magyar Értéktárba a vallásszabadság törvénye, melyet az Erdélyi Országgyűlés 1568-ban Tordán fogadott el. Erről a Hungarikum Bizottság határozott május 21-én tartott idei elő, összességében 25. ülésén Budapesten. Ugyanakkor döntöttek arról, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely bekerül a Hungarikumok Gyűjteményébe, mely hír széles körű nyilvánosságot kapott, mellette viszont elsikkadt a fennebb említett.
A vallásszabadság törvényének hungarikummá nyilvánítását a Magyar Unitárius Egyház kezdeményezte 2017-ben. Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság még abban az évben erdélyi magyar értékké nyilvánította a törvényt. Ezt követően a Magyar Unitárius Egyház és az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság közösen terjesztette fel a dokumentációt a Hungarikum Bizottságnak, mely az elmúlt csütörtökön felvette a törvényt a Magyar Értéktárba, beemelve azt a kiemelkedő nemzeti értékek sorába. Ezzel megnyílt a lehetőség a vallásszabadság törvényének hungarikummá való nyilvánításához, értékeli a Magyar Unitárius Egyház, mely a törvény kihirdetésétől számítja létezését.
Az Erdélyi Országgyűlés által 1568-ban elfogadott vallásszabadság törvénye Erdély és a magyarság egyik legfontosabb szellemi kincse, amely a világon először mondta ki a gyülekezetek szabad, lelkiismeret és hit szerinti lelkészválasztási jogát. „Midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki (...) az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, (...) mert a hit Istennek ajándéka” – áll többek között az 1568. január 6–13-a között tartott országgyűlésen hozott törvényben, mely okán január 13-át a vallásszabadság napjaként tartjuk számon Erdélyben és Magyarországon.
