A járvány kezdetén az országoknak mérlegelniük kellett, milyen mértékű korlátozásokat szeretnének bevezetni annak érdekében, hogy biztosítsák az állampolgárok biztonságát, és mégse döntsék be a gazdaságukat. Svédország úgy döntött, hogy el akarja kerülni a karantént és a nyájimmunitás-modellt kívánja alkalmazni, azonban ezért nagy árat fizetett: a skandináv térségben náluk a legtöbb a fertőzött és a halálozási arány is messze meghaladja a szomszédos államokban regisztrált szintet. A svéd járványhelyzet miatt most a legtöbb szomszédos ország zárva tartja az országgal közös határait. A finn belügyminiszter nemrég jelentette be, hogy Norvégia, Dánia és Izland is stabilizálta már a járványhelyzetet, azonban a svédek helyzete kifejezetten aggasztó. Éppen emiatt Finnország a dán modellt követve a norvég és német területekről beérkezőknek lehetővé teszi a határátlépést, azonban a svéd határt továbbra is zárva tartja.

Dánia szintén fenntartja a határzárat svéd szomszédjával, az intézkedést egy nappal Finnország előtt jelentette be a dán kormány. Lengyelországgal együtt most készülnek csatlakozni az úgynevezett „Balti buborékhoz”, mely a balti államok, Lettország, Észtország és Litvánia kölcsönös határátjárását biztosítja és fokozatosan nyit az unió többi tagállama felé. A litván miniszterelnök elmondta, hogy a balti-térség enyhítései nagyszerűen mutatják egész Európának, hogy a régió helyesen kezelte a koronavírus-járványt. Svédországot ebbe a korlátozásmentes zónába sem hívták meg.

Norvégia ráadásul egy lépéssel még tovább is ment, és a katonai rendőrséget vezényelte ki a norvég–svéd határra, hogy biztosítsa, egyetlen svéd sem hagyja el az országot. Svédország így gyakorlatilag elszigetelődött Európától.