Az emberiség számára egyre nagyobb kihívást jelent a környezet tiszta, élhető állapotban való megtartása. A vizek esetében az egyik legkritikusabb probléma a mezőgazdaságból származó nitrátokkal való szennyezés, a döntéshozók így több támogatás folyósítását is adott szabályok betartásához kötötték, emellett tetemesek a kiszabható büntetések is. Ebben a témakörben nemrég Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője tartott előadást a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által működtetett falugazdász-hálózat tagjainak heti online képzésén.
A vizek nitrátokkal való szennyezését megelőzni hivatott helyes mezőgazdasági gyakorlat módszereiről több hazai és uniós jogszabály is rendelkezik. Az EU víz-keretirányelvének (2000/60/EK) rendelkezéseit Romániában a Vizek Törvénye (Legea apelor nr. 107/1996) emeli át a hazai szabályozásba. Az ugyancsak uniós Nitrát Irányelvet – mely a vizek mezőgazdasági forrásból való szennyezését hivatott megállítani – a 2000/964-es Kormányhatározat veszi át. A Nitrát Irányelv része a közösségi agrárpolitikának is. A különféle támogatások folyósításának feltételét képező ökomegfelelősségi előírásokat (SMR – Statutory Management Requirements) és a mezőgazdasági területek állapotát megóvni hivatott rendelkezéseket (GAEC Good Agricultural and Enviromental Conditions) hazánkban a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztérium, valamint az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség 352/636/54/2015-ös számú közös rendelete szabályozza. Általánosságban a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátfertőzésének megelőzését a Jó mezőgazdasági gyakorlatok című összeállítás tartalmazza – az alábbiakban ebből közlünk részleteket.
A 100 számosállatnál (SZÁ) kisebb állományú farmokon az istállótrágya tárolása és feldolgozása egyéni vagy községi trágyatelepeken valósítható meg, a jó mezőgazdasági gyakorlatok előírásainak betartása mellett. A 100 SZÁ-nál nagyobb létszámú állattartó telepek esetében a trágya tárolásához, feldolgozásához környezetvédelmi jóváhagyásra van szükség. Ha a farm az ipari kibocsátásokat szabályozó 2010/75/UE irányelv alá esik, akkor a trágya tárolásához, feldolgozásához integrált környezetvédelmi jóváhagyást kell beszerezni.
Egyéni trágyatárolók
Egyéni trágyatárolók létesítésekor néhány fontos szempontot kell betartani:
– lehetőleg vízszintes vagy minél kisebb lejtésű területen létesítsük ezeket
– folyóvizektől, csatornáktól, más vízfelületektől legalább száz méter távolságra
– lakóházaktól, ivóvízforrásoktól legalább ötvenméteres távolságra helyezzük el
– ha a fenti körülmények nem biztosíthatók, akkor a trágyatároló a vízforrásoktól a völgy irányába a lehető legtávolabb legyen
– az alap legyen beton, esetleg ellenállóbb műanyag fólia.
Ahol lehetséges, a trágyatároló köré ajánlott 2–3 méter szélességben növényeket telepíteni. A trágyatároló kapacitását a háziállatok fajtája és létszáma, illetve a keletkező trágya típusa függvényében kell meghatározni.
Trágya tárolása a mezőn
Istállótrágya időszakosan a mezőn is tárolható, amennyiben alaposan meggyőződtünk arról, hogy nem áll fenn semmilyen felszíni vagy föld alatti víz beszennyezésének veszélye. Figyelembe kell venni továbbá az alábbi szempontokat is:
– csak azon a területen tárolható az istállótrágya, ahová ki lesz szórva
– az adott parcellán tárolt mennyiség nem haladhatja meg az oda kiszórható mennyiséget
– az istállótrágya egy évnél tovább nem tárolható a mezőn
– a trágyát évente más-más helyen kell lerakni
– a rakások vízfolyásoktól legalább húszméteres távolságra, hidrogeológiai fúrásoktól, kutaktól, forrásoktól legalább száz méter távolságra, ivóvízforrástól legalább 250 méter távolságra kell hogy legyenek.
A trágyarakás alját ajánlott fóliával borítani, amelyre egy réteg szalmát vagy más szerves anyagot rétegezünk. A tárolóhely oldalát is ajánlott szalmával körbevenni.
Az egészségügyi minisztérium 2014/119-es számú rendelete biztonsági távolságokat szab meg védett területek és egyes mezőgazdasági létesítmények között, ezeket a jogszabály 11. cikkelye sorolja fel.
Az istállótrágya felhasználása
A kiszórható istállótrágya felső értékhatárát az a nitrogénmennyiség adná meg, ami természetes vagy ásványi formában a kiszórandó trágyában rendelkezésre áll. Az érvényes rendelkezések értelmében a trágyázás során évente talajba juttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg hektáronként a 170 kilogrammot. Mivel az istállótrágyák értékei változóak lehetnek, a különböző kultúrákhoz környezeti kár nélkül adagolható nitrogén mennyiségét számszerűsíteni csak a szervetlen műtrágyák felhasználási adatai alapján lehet. Az utóbbi évek országos átlagai alapján a különböző növénykultúrák esetében a kijuttatható nitrogénmennyiséget a szabályozás a lejtő meredeksége szerint két kategóriába sorolva adja meg. Legtöbb 12 százalékos lejtésű termőterületeken hektáronként évente a következő aktív nitrogénmennyiség juttatható ki: búza – 130 kgN/ha/év, szemes kukorica – 100 kgN/ha/év, burgonya – 170 kgN/ha/év, legelők – 100 kgN/ha/év. Ugyanezek a mennyiségek 12 százalékot meghaladó lejtőkön a következőek: búza – 80 kgN/ha/év, szemes kukorica – 80 kgN/ha/év, burgonya – 120 kgN/ha/év, legelők – 100 kgN/ha/év.
Az istállótrágyában rejlő nitrogénmennyiség jelentősen függ annak összetételétől (alom és ürülék arányától), származásától (milyen háziállat után keletkezett), tárolásától, kezelésétől (eső elől volt-e takarva, forgatták-e rendszeresen), nem utolsósorban pedig annak érettségi fokától, s ezen szempontok mentén jelentősen ingadozhat, akár egyetlen trágyarakáson belül is. Trágyázni kizárólag a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás céljával szabad. Ennek mértékét és módszereit a józan észen alapuló, évszázados földművelési gyakorlat Székelyföldön nemzedékről nemzedékre helyesen adta tovább. Természeti károkat a mértéktelenség, az átgondolatlanság okozhat.
Tilalmi időszakok
Az érvényben lévő szabályozások az év bizonyos időszakaiban tiltják az istállótrágya kiszórását mezőgazdasági területekre. Legelőkre és szántókra november 1. – március 15. között tilos szilárd istállótrágyát kiszórni. Szántóföldekre, őszi és más kultúrákra november 1. – március 1. között tilos híg trágyát kiszórni vagy műtrágyát adagolni, legelők esetében október 1. – március 15. között él ez a tilalom.
A tiltási időszakok az év olyan időszakaira érvényesek, amikor az átlaghőmérséklet 5 Celsius-fok alatt marad. Ilyenkor a növények növekedése lassul, tápanyag-utánpótlási igényük csökken, a fel nem használt trágyák csurgalékát – s vele együtt az értékes nitrogént – könnyedén a felszíni vagy felszín alatti vizekbe moshatja az eső.
A trágyatárolók kapacitását ezért úgy kell megtervezni, hogy a tilalmi időszakban plusz az ezt követő hónapban keletkező trágyamennyiséget maradéktalanul be tudják fogadni.
Tilos a természetes vagy szervetlen trágyák kiszórása esőben, havazásban, erős napsütésben, nem szabad trágyázni hóval takart vagy erősen beázott talajokat sem.
Nem ajánlott és nem is előnyös trágyát kiszórni, ha a föld erősen meg van fagyva, mélyen repedezett, vagy ha vízelvezetési munkálatokat – pl. drénezést – végeztek azon az elmúlt 12 hónapban.
A trágyával kapcsolatos nyilvántartások
A természetes vagy szervetlen trágyák használatát, raktározását, az ezekkel összefüggő adatokat minden farmon nyilván kell tartani. Ezekből a nyilvántartásokból ki kell hogy derüljön:
– a farm összterülete
– a földekre kiszórt természetes vagy műtrágyák mennyisége, a kiszórás időpontja, a tartalmazott nitrogén mennyisége
– minden kultúra létesítésének és betakarításának dátuma
– a farm állatállománya fajonként, termelési kategóriánként, az állomány nyilvántartása, a farmon való tartózkodás időtartama
– a használható, maximális műtrágyamennyiségek standardjai
– az állati eredetű trágyák farmon megtermelt mennyisége/importja/exportja, a behozatal vagy kivitel dátuma, a beszállító vagy vásárló adatai
– a farmon, a községben található állandó vagy ideiglenes trágyatárolók befogadóképessége.
Támogatások, pályázatok
Mindazoknak a gazdáknak, akik különféle támogatásokat – egységes területalapú támogatás, SAPS, környezettudatos gazdálkodás, termeléshez kötött támogatások, fiatal gazdák megtelepedésének támogatása stb., illetve átmeneti országos támogatásokat, kiegészítő kifizetéseket, valamint más uniós vagy országos támogatásokat – igényelnek, szigorúan be kell tartaniuk az érvényes szabályozások szerinti ökofeltételek előírásait. Ezek a következő területekre vonatkoznak:
– környezet, klímaváltozás, a mezőgazdasági területek állapotának megóvása
– közegészségügy, állatok és növények egészsége
– állatjólét.
Ezeknek be nem tartása a különféle támogatások részleges vagy akár teljes megvonása követheti.
Végül – de nem utolsósorban – szólunk a pályázatok és trágyatárolók közötti összefüggésekről. Tudni kell, hogy egyes gazdaságfejlesztési pályázatoknál követelmény a trágyatároló megléte. Ha pályázati pénzből szeretnénk ezt megvalósítani, akkor egy sor engedély, jóváhagyás megszerzésére köteleznek a hatóságok – ezek összegyűjtése sok esetben lehetetlen. Ha viszont nem a pályázati pénzből szeretnénk trágyatárolót építeni, akkor a pályázati iratcsomóhoz elfogadják, ha nyilatkozunk a trágyatároló meglétéről, és ezt az ellenőrző szervek gyakorlatilag is szemrevételezhetik.
