Harminchárom bűnvádi eljárást indított az országos korrupcióellenes ügyészség a szükségállapot idején nyélbeütött hatósági beszerzések miatt, ami azt jelenti, hogy nem egészen kétnaponta történt valami gyanús ügylet a koronavírustól rettegő Romániában, és valószínűleg csak a jéghegy csúcsát látjuk.
Március 16-tól ugyanis a hatóságok zöld utat kaptak arra, hogy közvetlenül, versenytárgylás nélkül szerezzék be a járvány megfékezéséhez szükséges védőeszközöket és anyagokat. A kormány arra hivatkozott, hogy krízishelyzetben gyorsan kell lépni, de a központi sajtó egy sor visszaélésre derített fényt, amelyben részint erős politikai kötődésű vagy gyanús üzletemberek, részint rossz minőségű termékek szerepelnek. És roppant nagy összegek: az első négy hétben 23 millió euróra vásárolt az állam egészségügyi védőfelszereléseket, és nem csupán szakcégektől, hanem cipőgyártótól, papírforgalmazótól, turisztikai irodától és épületszigeteléssel foglalkozó cégtől is. Az esetek zöme Bukaresthez és az egészségügyi minisztériumhoz tartozik, de van másutt is: például Giurgiu megyében egy olyan vállalkozó kötött 11 millió eurós szerződést a kormánnyal, aki butikokat lát el alkohollal és dohánnyal (és aki a román hírszerző-akadémia doktorandusza volt); ezért a pénzért 1,75 millió maszkot szállított le, darabját úgy 30 lejért.
Az egészségügyi minisztérium ezen kívül 12 millió euróra vásárolt védőfelszereléseket két külföldön bejegyzett, ám román állampolgárok tulajdonában levő vállalattól. Az egyiket a Világbank korrupció miatt 2017-ben kizárta a szerződésképes cégek közül, igaz, csak két évre, ami tavaly lejárt – épp akkor, amikor a tulajdonos feljelentette Sorina Pintea volt egészségügyi minisztert kenőpénz elfogadása miatt. A másik cég (a 65 év fölöttiek karanténba helyezésével botrányt keltő, és a járványellenes tudományos bizottság éléről emiatt leváltott) Adrian Streinu-Cercel, a fővárosi Matei Balş Járványtani Intézet vezetőjének volt üzlettársáé, és több is van a rovásán: sok kórházzal volt takarítási szerződésük, köztük azokkal is, ahol a Colectiv-tűzvész égési sérültjei végzetes fertőzéseket szedtek fel, most pedig 1,2 millió veszélyesnek bizonyult kínai maszkot osztott szét. Ezeket visszavonták, a haszon azonban megmaradt...
Történik mindez egy olyan kormány alatt, amely korrupciómentes országot ígért, a küzdelem bajnokaként fellépő Klaus Iohannis államfővel együtt. Aki a közbeszerzési szakértőket tömörítő Expert Forum tagjai szerint maga is hozzájárult ehhez a helyzethez, a szükségállapotban kiadott elnöki rendeletek ugyanis világos és pontos szabályok helyett lényegében kaput nyitottak az ügyeskedőknek, akik ki is használták az alkalmat arra, hogy a párt vagy egyes személyek számára megoldjanak egyet-mást. Visszaélések egyébként nem csupán az egészségügyi védőfelszerelések piacán vannak, hanem a hirtelen digitalizálódásra kényszerült adminisztrációban is, ám ez már egy másik jéghegy, amely elsüllyesztheti abbeli reményünket, hogy egyszer majd csak kivergődünk ebből a beláthatatlan óceánból is.