Az eseménysorozat ötletgazdája, Pál Csaba lapunknak elmondta, hogy az idei falutakarítás pozitív tapasztalat volt számára, mert a szervezésre fordított energiát jóval felülmúlta a résztvevők lelkesedése, és a nem várt eredmény: két és fél konténer, vagyis tizenkét köbméter szemét gyűlt össze. Körülbelül 25-en vettek részt, közöttük újoncok is, pedig a társadalmi helyzetre való tekintettel alig hirdették meg az eseményt.

Kiss Bence hangsúlyozta, a világjárvány miatt idén nagyon figyeltek arra, hogy takarítás során lehetőleg ne dolgozzon túl sok ember egymás mellett. Mivel a szükségállapot lejárta után próbáltak minél gyorsabban sort keríteni az eseményre, a faluszépítési munkálatok egy részétől is eltekintettek, de az út mellett azért levágtak, megnyestek egyes fákat, hogy a közlekedés biztonságosabb legyen. A műsorvezető szerint valójában azért szervezik meg évről évre ezt az eseményt, mert úgy gondolják, hogy minden szentkirályi felelősséggel tartozik azért, hogy a faluban tisztaság és rend legyen. Szomorúan tapasztalják, hogy bár évről évre takarítanak, egyes helyi lakosok előszeretettel dobálnak el mindenfélét a mezőn, szeméttárolónak használják a patak partját, pedig valószínűleg szemétdíjat fizetnek a Tega Köztisztasági Vállalatnak. Még 2020-ban is általános gyakorlat, hogy egyébként tisztességes emberek roma fuvarosokat kérnek meg, hogy aprópénzért elvigyenek tőlük egy-két szekér szemetet, nem törődve azzal, hogy ez a szemét hova fog kerülni. Az építkezési törmeléktől és azbesztlemeztől a pelenkákon és színes műanyag játékokon át a mindenütt megtalálható műanyag palackokig és energiaitalos dobozokig mindennel találkoztak, melyek közül, amit tudtak, szétválogattak és felszedtek, de a törmelék egy részét például betemették markológépek segítségével. Az unitárius templom környékén, az egykori Árpád-vonal menti ároknak egy 200 méteres szakaszáról megtöltöttek egy egész konténert.

Egykor nem ártott azzal az ember a természetnek, hogy a szerves hulladékot kivitte a mezőre, de ez a gyakorlat ma már sajnos nemcsak a szerves hulladék esetében működik, ami aggasztó. „Ha végigmegy az ember az Olt partján Szentgyörgytől Illyefalváig, nagyon szomorú látvány fogadja, s valamiért nem értik meg az emberek, hogy csak magunknak ártunk ezzel a mentalitással” – fogalmazott Kiss Bence, hozzátéve, hogy valójában nem az a célja ennek a rendezvénynek, hogy bárkit megbüntessenek, kiközösítsenek, hanem hogy élhetőbbé tegyék a környezetet, és megpróbáljanak másokat is erre sarkallni. A polgármester maga is részt vett az akcióban, aki irányában több kérést is megfogalmaztak a résztvevők: bírságolják meg azokat, akik tudatosan szemetelnek, ehhez térfigyelő kamerák és a környezetvédelmi őrség segítségét is igénybe véve, az aszfaltút melletti gödröket töltsék fel tört kővel, mert így talán jobban lehetne konzerválni az utat.

Pál Csaba fő szervező így összegzett: „Továbbra is a legnagyobb gond, hogy az emberek nagy része csak a saját portájával törődik, az már nem érdekli, hogy mi van a kapuja előtt, arról nem is beszélve, hogy esetleg szánna a közösségre egy-két órát. Pedig sokkal egészségesebben élhetnénk mi is, és gyermekeink, unokáink is, ha a mindennapok hajtásában csak egy kicsit nagyobb figyelmet fordítanánk a környezetünkre. És egyre tanácstalanabbak vagyunk, hogy miként lehetne változtatni ezen a szemléleten.”