Éjféltől a teherforgalom számára is megnyitották a dél-erdélyi autópálya Holgya (Holdea) és Marosillye (Ilia) közötti 21 kilométeres szakaszát, a szaktárca pedig azt fontolgatja, hogy az ügyészséghez fordul a kivitelezési szerződés körüli rendellenességek tisztázása érdekébe. Erről Lucian Bode szállításügyi miniszter számolt be a kormányülés elején, miután Ludovic Orban miniszterelnök arról érdeklődött, hogy ki fizet majd a „szamárságokért”, amelyek a spanyol kivitelezővel felbontott szerződés körül történtek.
Az A1-es autópálya Dévától nyugatra eső szakasza már tavaly augusztusban elkészült, de a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság minőségi kifogásokat emelt, és elutasította a Teloxim Con Kft. – Comsa Rt. – Aldesa Construcciones Rt. – Arcadis Eurometudes Rt. spanyol konzorcium által épített szakasz átvételét, majd fel is bontotta a szerződést a kivitelezővel. A kormányváltás után tavaly karácsonyra súly- és sebességkorlátozásokkal nyitották meg a pályaszakaszt. Éjféltől ezeket a súlykorlátozásokat oldották fel, így a 7,5 tonnánál nehezebb járművek is rákanyarodhatnak a gyorsforgalmi útra, de ezután is valamennyi járműnek legfeljebb 80 km/óra sebességgel, a hidakon pedig 60 km/óra sebességgel szabad haladnia.
Lucian Bode a kormányülés élőben is közvetített nyitórészében a miniszterelnök kérdésére elmondta: ügyészségi feljelentést kívánnak tenni e pályaszakasz és a még meg nem épített szomszédos Marzsina–Holgya szakasz ügyében is. Az utóbbi 13 kilométeres szakasz immár az egyetlen meg nem épült része az A1-es autópálya Csanádpalota–Nagylak határátkelőtől Nagyszebenig vezető erdélyi részének. A tárcavezető felidézte, hogy a párizsi székhelyű nemzetközi választottbíróság helyben hagyta áprilisban a román állam ellen hozott ítéletet ezzel a pályaszakasszal kapcsolatban. Ez arra kötelezi a román államot, hogy tekintse érvényesnek azt a szerződést, amelyet a pályaszakasz megépítésére 2013-ban kötött az olasz Salini Impregilo társaság vezette konzorciummal, és fizessen 50 millió eurós kártérítést a konzorciumnak. Bode az ítéletet annak tulajdonította, hogy az útügyi társaság a szociáldemokrata kormány idején nem tett meg mindent az állam érdekeinek a képviseletéért. Szerinte alaposan ki kell vizsgálni a 2013-as útépítési szerződés megkötésének a körülményeit is. Ekkor ugyanis az országos társaság a környezetvédelmi hatóság figyelmeztetése ellenére írta alá a szerződést akkor, amikor folyamatban volt a környezetvédelmi engedély újraértékelése.
Az új környezetvédelmi engedély immár azt írta elő, hogy a medvék szabad közlekedésének a biztosítására több helyen alagútban kell vezetni a pályát, ez pedig teljesen átírta a feladatot, és a szerződésben rögzített összeg két és félszeresére emelte a becsült költségeket. A társaság végül úgy oldotta meg a kialakult helyzetet, hogy 2017 augusztusában leválasztotta a problémás szakaszt és felbontotta az ennek a kivitelezésére kötött szerződést. A szállításügyi miniszter által tegnap közölt ütemtervből az derült ki, hogy szerencsés esetben is csak 2024-re készülhet el az autópálya hiányzó szakasza.
