Kelemen Hunor: Magyarnak lenni kihívás és feladat, de öröm is

2020. június 3., szerda, Belföld

Magyarnak lenni Magyarország határain kívül kihívás és feladat, de ugyanakkor öröm is – jelenette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke az egyik közösségi portálon románul is feliratozott videóüzenetben mondta el gondolatait a trianoni döntés centenáriuma és a nemzeti összetartozás napja alkalmából.

Felidézte: a határ vándorolt át nagyszülei és dédszülei feje fölött, akik anélkül vesztették el hazájukat és „kapták meg az egész Romániát”, hogy megkérdezték volna őket erről. „Mindig a magyar nemzet részének éreztük magunkat, és ezen sem a fizikai határok, sem diktatúrák, sem megfélem­lítés, sem asszimilációs politikák nem tudtak változtatni” – jelentette ki a politikus, megismételve, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe Magyarország határaival. Kelemen Hunor úgy véli: Magyarországon nem, de az ország határain kívül, a Kárpát-medencében kihívás magyarnak lenni. Annak az örökös elmagyarázását tartja kihívásnak, hogy bár „nyelvileg, kulturálisan, lelkedben a magyar nemzet része vagy, (...) szülőföldeden, amely őseid földje, tetteiddel, munkáddal, adóddal azt az országot építed, ahol születtél, ahol élsz”. A Magyarországon kívüli magyaroknak nap mint nap bizonyítaniuk kell, hogy számukra „ez így most már normális”, hogy nem ellenségek, nem is tudathasadásosak, hanem ma már ezt a helyzetet adottságként élik meg. És emellett mindig el kell magyarázniuk, hogy a nemzeti szolidaritás és a felelősség nem irányul senki ellen – fejtette ki az RMDSZ elnöke, ennek a helyzetnek a megoldását nevezve feladatnak. „Sokszor veszélyforrást látnak benned, pedig nem vagy az. Egyenrangú polgár akarsz lenni. Jogod van saját szokásaidhoz, saját nyelvedhez, iskoláidhoz, intézményeidhez, szimbólumaidhoz. El kell magyaráznod, meg kell szerezned, és meg kell védened a saját jogod” – hangsúlyozta.

Az RMDSZ elnöke azért tartja öröm forrásának a magyarságot, mert lezárult a tragikus 20. század, és a 21. század újra összehozta a nemzetet, már nem választják el fizikai határok a nemzet részeit. Az is öröm, hogy minden kedvezőtlen körülmény, minden rossz szándékú politikai nyilatkozat és akarat ellenére a közösség gyarapodni tudott.

„Száz évvel Trianon után június 4-ét a nemzeti összetartozás napjaként élem meg. A magyar nemzet tagjaként, erdélyi magyarként, aki szolidáris a Kárpát-medence minden magyar emberével és minden magyar közösségével. Aki a többi nemzetben nem az ellenséget látja és keresi, hanem a lehetséges partnert, akivel talán sikerülni fog úgy építeni ezt a világot, hogy közös jövőt formáljunk a kölcsönös tisztelet jegyében” – vallotta videóüzenetében Kelemen Hunor.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2020-06-03: Pénz, piac, vállalkozás - :

Nagyvállalatokat adóztatnának

Az üzleti forgalom 0,2 százalékáig terjedő adót vetnének ki az Európai Unió nagyvállalataira, hogy előteremtsék a járvány miatt recesszióba eső tagállamok talpra állításához szükséges 750 milliárd eurós hitelcsomagot.
2020-06-03: Belföld - :

Kevesebb az új fertőzés

Június másodikára 119 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, és ezzel 19 517-re nőtt a fertőzöttek száma – közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport. Ebből 4712 aktív eset, akik közül 166 fekszik az intenzív osztályon. Mindeddig 448 813 tesztet végeztek az országban.