Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyta Oroszország nukleáris elrettentési politikáját, amelynek értelmében Moszkva atomfegyverrel válaszolna egy, az ország kritikus fontosságú kormányzati vagy katonai infrastruktúráját célba vevő, hagyományos fegyverrel végrehajtandó csapásra is.
A jóváhagyott dokumentum azzal, hogy egy nem nukleáris támadás esetén is nukleáris megtorlást helyez kilátásba, figyelmeztető jelzés az Egyesült Államok számára. Az elrettentési politika alapjait rögzítő, bővített szövegű rendelet tükrözi azt a moszkvai aggodalmat, hogy új fegyverek kifejlesztésével Washington képessé válhat fontos kormányzati és katonai intézmények kiiktatására anélkül, hogy atomfegyverek bevetéséhez folyamodna.
A dokumentum, amely az orosz hadászati tervezés alapját jelenti, leszögezi, hogy a nukleáris feltartóztatás orosz politikája védelmi jellegű, célja a nukleáris erők képességének olyan szinten tartása, amely elégséges a potenciális ellenség feltartóztatására. Egyúttal szavatolja az ország szuverenitásának és területi épségének védelmét. Moszkva abban az esetben kész nukleáris fegyvert alkalmazni, ha ilyen vagy más tömegpusztító fegyvert vetnek be ellene vagy szövetségesei ellen, valamint akkor is, ha olyan nem nukleáris agresszió irányul ellene, amely veszélybe sodorhatja az állam létezését és a nukleáris válaszcsapás lehetőségét. A rendelet a lehetséges orosz atomcsapás feltételeként említi meg az Oroszország vagy a szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták elindításáról szóló hiteles értesülés érkezését, csakúgy mint azt, ha az ellenség nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert vet be orosz vagy szövetségesi terület ellen.
Moszkva akkor is kész nukleáris fegyvert használni, ha az ellenség hatást gyakorol a kritikus fontosságú állami és katonai objektumaira, amelyek kiiktatása a nukleáris erők válaszlépéseinek meghiúsításához vezet és olyan, hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió esetén, amely az orosz állam létét veszélyezteti.
Korábban Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok olyan hiperszonikus fegyveren dolgozik, amelynek sebessége 17-szerese a most meglévő változatok sebességének. Az amerikai haderő emellett lézer- és űrfegyvereket is fejleszt. Trump tavaly augusztusban mondta fel a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, 1987-ben megkötött orosz–amerikai INF-szerződést. Az egyetlen még érvényes, 2010-ben aláírt kétoldalú fegyverzet-ellenőrzési megállapodás, a hadászati támadófegyverek számának csökkentéséről szóló Start-3 2021. február 5-én jár le.
