Az ige, az ima, a köszönet a jó Istennek szól, és annak a hálának ad hangot, hogy megannyi történelmi viszontagság ellenére évszázadok óta, de hangsúlyosan az elmúlt száz esztendőben megmaradtunk magyarnak szülőföldünkön – fogalmazott részvételre felhívó üzenetében Incze Zsolt lelkipásztor, a Sepsi Református Egyházmegye esperese. A szervezők nevében arra kéri a résztvevőket, hogy – az istentiszteletnek megfelelően – nélkülözzék a jelvények, zászlók és transzparensek használatát, mint ahogy a skandálásokat, bekiabálásokat is. Így lehet a trianoni diktátumra való rendkívüli körülmények között megtartott megemlékezést a nemzeti összetartozás szellemében, a rend és a felelősség megnyilvánulásává tenni. Az esemény során – akárcsak az egész Kárpát-medencében – 17.30 órakor megszólalnak a történelmi magyar egyházak harangjai.

Jelképesen az Erzsébet parkban, az egykori országzászló emlékmű helyén ismertették szerdán az EMSZ, valamint az SZNT képviselői a megemlékezéssel kapcsolatos tudnivalókat, valamint a századik évfordulóval kapcsolatos meglátásaikat. Bálint József, az EMSZ helyi elnöke, az EMNP képviselője szerint, noha az egykori emlékmű helye fizikailag nincs megjelölve, de az elmúlt évek során beépült a lelkekbe, közel áll a szívekhez. Több mint húsz éve minden egyes június 4-én pontban a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában az országzászló egykori helyén összegyűlnek, és emlékeznek az immáron száz év alatt megélt fájdalmakra. „Most is itt vagyunk, fájnak az akkor történtek, de a jövőbe tekintünk” – fogalmazott Bálint József, hozzátéve: kevesen szoktak idejárulni, de ők nem félnek, még akkor sem, ha minden alkalommal „igen sokan őrzik őket”. Bálint József abbeli reményének is hangot adott, hogy idén minél többen részt vesznek mind az istentiszteleten, mind az azt követő koszorúzáson, a közösség erejét felmutatandó, illetve érdemesnek tartják, hogy a Pacé dombra is kigyalogoljanak az őrtűzgyújtásra. Utóbbi kapcsán megjegyezte: ezzel az eseménnyel szeretnék jelezni, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja nem csak a fájdalomról szól.

Kulcsár-Terza József, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Magyar Polgári Párt politikusa szerint tagadhatatlan, hogy elszomorítóak, bántóak a száz évvel ezelőtt történtek, de nem szabad engednünk, hogy a siránkozás határozza meg a mindennapjainkat. A honatya úgy látja, az elmúlt években történtek előrelépések, 2003 óta több olyan pillanat is volt – mint az SZNT, az EMNT, az MPP, majd az EMNP létrejötte vagy a Székelyek Nagy Menetelése –, amelyek arra utaltak, összekovácsolták a jobboldali erőket, és történtek előrelépések, hiszen mára már szinte nem találni olyan erdélyi magyar politikust, aki ne tartaná jogosnak az autonómiatörekvéseket, a székely zászló és a himnusz szabad használatát. Ebből kell táplálkozni és tovább lépni – vélte.

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács kommunikációs alelnöke szerint bár hajlamosak vagyunk az eredményeket feledni, az elmúlt években enyhülést lehetett megfigyelni Trianon megítélésében, valamint a békeszerződéssel kapcsolatos román viszonyulásban. Előrelépésként értékelhető, hogy sikerült megnyerni azt a pert is, amit éppen a Trianon-megemlékezésen elénekelt himnuszunkért varrtak a nyakukba. Érdemes ugyanakkor figyelmet szentelni Igor Matovič, az új szlovák miniszterelnök keddi beszédére is, ami példaként szolgálhat a román politikum számára is, még akkor is, ha elsősorban gesztusként értelmezhető. A békeszerződéssel elcsatolt részekkel kiegészült ország kormányfőjétől ilyen még nem hangzott el, ráadásul a kormányfő által mondottak pontosan arról szólnak, amiről itt, Erdélyben is „a román testvéreinkkel szeretnénk egyezségre jutni”, a közös történelemről és a közös folytatásról.

Ferencz Csaba úgy vélte: a gyásznak a sebek begyógyításáról kell szólnia, a gyászoló nem azért emlékezik, hogy visszahozza az eltávozottat, mert az lehetetlen, hanem hogy tovább tudjon lépni. Az SZNT fő célja, hogy a trianoni sebet a Székelyföld széles körű területi autonómiájával, illetve a szórványmagyarság esetében a kulturális autonómiával begyógyítsa oly módon, hogy egyenlő állampolgárokként élhessünk ebben az országban. Trianonra emlékezni kell, de lehetőleg úgy, hogy közösen lépjünk tovább a román társadalom egészével. Az eredmények kapcsán Ferencz Csaba az is figyelemre méltónak nevezte, hogy az SZNT a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezéséhez ideológiai hovatartozástól függetlenül csatlakozott a Kárpát-medencei magyarság tíz százaléka, „ami bizonyos mértékben példa nélküli az elmúlt évtizedek történelmében”.