Mivel a magyarság és Magyarország határai nem esnek egybe, küldetésünk az, hogy ország- és nemzetépítéssel meghaladjuk Trianont – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Csurgón a nemzeti összetartozás napja, egyben a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen tegnap.
Erős Magyarországot építünk erős nemzettudattal, annak tudatában, hogy a magyar állam nem pusztán egy adott terület lakosainak közigazgatási szolgáltatója, hanem a magyar nemzet poltikai önkifejeződése, végső értelme; célja a magyar nemzet fennmaradása és fejlődése – fogalmazott a politikus. Felidézte, hogy ennek alapján alkották meg az alaptörvényt, amely kimondja: Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért, ennek mentén zajlik a Kárpát-medencében korábban elképzelhetetlen nagyságrendű gazdaságfejlesztés, identitáserősítés, és azzal, hogy minden magyar teljes jogú állampolgár lehet, megtörtént a nemzet közjogi egységesítése.
Meg akarunk maradni magyarnak, mert annak a csodának, amit magyarságnak nevezünk, ennek a zseniális nyelvnek, heroikus történelemnek, egyedülálló kultúrának mi vagyunk az örökösei, annak az értékgazdaságnak, amit csak mi őrizhetünk meg magunknak és adhatunk az egyetemes emberiségnek – fogalmazott. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy csak akkor lehet megmaradni magyarnak, ha a teljes magyarság megmarad. Mert ha eltűnne az erdélyi vagy a felvidéki magyarság, az egyetemes magyarság csonkulna meg – mondta.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: „Trianonra emlékezni kötelesség és erkölcsi parancs, Trianonra emlékezni gyász, összetartozásunk hitvallása, Trianonra emlékezni az azért is megmaradás büszkesége, Trianonra emlékezni Trianon meghaladásának küldetése”. Felidézte, száz évvel ezelőtt megkondult minden magyar harang, hogy világgá kiáltsa a nemzet fájdalmát, hogy megtörtént, és döbbenetét, hogy megtörténhetett. Felejteni nem lehet, nem szabad, nem tudunk és nem akarunk, Trianon örök seb, magyar stigma, ma is küldetés – hangoztatta. A miniszterelnök-helyettes utalt arra, hogy Magyarországról Magyarország nélkül döntöttek, elcsatolták területének kétharmadát, népessége felét, és minden harmadik magyar idegen, ellenséges állam fennhatósága alá került.
Semjén Zsolt úgy vélte, a területi veszteségek elkerülhetetlenek voltak, de semmiképp sem olyan mértékűek, hogy Magyarország színmagyar országrészeket veszítsen el. A Tisza István elleni szisztematikus propaganda megtette hatását, és erre a miniszterelnök meggyilkolása tette fel a pontot, a nemzet vezető nélkül maradt – mondta.
