Szekeres Attila
Két lábbal a földön – Székelyföldön – járva, élve, s tapasztalva, hogy Trianon hallatán gyász és szomorúság tölti el az emberek zömét, mégis, optimista ember lévén, valami pozitív jelzést szerettem volna adni a trianoni szerződés centenáriumán.
Ám gyorsan vissza kellett zökkennem a realitásba. Románia német nemzetiségű államfője a száz évvel ezelőtt megkaparintott Erdély elvesztésével riogatja román honfitársait, „Jó napot”-tal köszön, de nem nekünk, hanem ellenségként kezelt román politikai ellenfeleinek, azt sugallva, hogy eladták magukat a magyaroknak. Románia parlamentje törvényt hoz a trianoni szerződés ünnepnappá nyilvánításáról. Nacionalista szervezetek erőszakkal elfoglalják katonai temetőnket, lábbal tiporják őseink sírját, s ma Sepsiszentgyörgyre jönnek ünnepelni.
Magyarország több mint ezeréves történetében egyetlen törvény jelent meg gyászkeretben: a trianoni békeszerződés. Hivatalos neve békeszerződés, magyar közegben gyakran békediktátumnak vagy egyszeűen trianoni diktátumnak említik. A diktátum az érdekelt fél meghallgatása, szempontjainak mérlegelése nélkül kiadott rendelkezés, olyan (nemzetközi) megállapodás, amelyet az erősebb fél rákényszerít a gyengébbre.
Diktátumról beszélhetünk akkor is, amikor Romániában ünnepnappá nyilvánítják a magyar gyásznapot. Az sem volt rendjén, hogy december 1-jét tették meg Románia nemzeti ünnepévé, s elvárják, mi is ünnepeljük, most meg gyásznapunkon ünnepeltetnek. Mi más ez, mint a bukaresti diktátum.
Hiába vették fel az országot az Európai Unióba, hiába tartozik földrajzilag Európához, a politikusok zömének viselkedése egyáltalán nem európai.
Történelme van a román–magyar viszálynak, ugyanúgy a szlovák–magyarnak is. Lám, Szlovákiában felnőttek Európához. Az ország új kormányának feje, Igor Matovič felvidéki magyar politikusokat és közéleti személyiségeket fogadott kedd este. Úgy köszönt: „Sziasztok, kedves barátaim!”. Kifejtette, bár szlovákok és magyarok között történelmi sérelmekből akadt néhány, de a két nemzetnek a jelenben és a jövőben kell megtalálnia a közös nevezőt. Erre várhatunk Romániában!
De ne maradjunk keserű szájízzel. Gondoljunk arra, hogy az anyaország tíz éve a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni szerződés napját. Törvénybe foglalta, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ezt az összetartozást mi, külhoni magyarok érezzük a legjobban, s minél inkább akarnak megalázni, sárba tiporni, annál erősebb lesz élni akarásunk itt, szülőföldünkön.
