A helyi sajtó által idézett titkosszolgálati források szerint a húszezer ember Líbiában és Tunéziában vár az indulásra. Az Aise szakértői folyamatos mozgást érzékelnek az észak-afrikai országokban. A koronavírus-járvány miatti, Európában elrendelt határzár Líbiából Tunézia irányába mozdította el az emberkereskedők útvonalait, de a vészhelyzet vége után az emberekkel teli hajók és csónakok ismét Líbiából kelhetnének útra a tengeren. Mint rámutattak, a Földközi-tengeren kutatási és mentési tevékenységet folytató civil szervezetek hajói ismét a líbiai partok felé indultak el.

A Corriere della Sera úgy tudja, az olasz belügyminisztérium szerint Líbia az ellenőrzés lazításával ismételten nyomást akar gyakorolni Olaszországra és Európára. Nem véletlen, hogy Luciana Lamorgese belügyminiszter Tripolival és Tunisszal is egyeztetést kezdett a szóban forgó partszakaszok ellenőrzésének szigorítása érdekében. A líbiai nemzeti egységkormány további eszközöket és anyagi támogatást kért Rómától. Év eleje óta több mint 5400-an érkeztek a dél-olasz partokra a tavaly ugyanezen időszakban mért valamivel kevesebb mint kétezerhez képest. Az idén érkezők között 818 volt tunéziai. Több mint kétszeresére nőtt az érkezők száma annak ellenére, hogy Olaszország a járványhelyzet miatt április 7-től lezárta kikötőit. A migránsok majdnem kivétel nélkül Tunéziából indultak el, ahova Líbiából jutottak el. Az érkezők többsége közép-afrikai volt, a tunéziaiak nagy része pedig gazdasági bevándorló vagy olyan személy, aki a tunéziai igazságszolgáltatás elől menekült át Európába.

Az első európai érkezési állomásnak tartott Lampedusa polgármestere, Salvatore Martello a Verita konzervatív újságnak nyilatkozva tarthatatlannak nevezte a helyzetet. Szerinte a szigeten pattanásig feszült a helyzet és egyfajta „világvége-hangulat” uralkodik. Az utóbbi napokban ismeretlen tettesek vásznakkal beborították az Európa kapuja elnevezésű, 2008-ban állított műalkotást, amelyet a befogadás jelképeként emeltek. Majd ezután felgyújtottak mintegy ötven, Lampedusa partjain üresen sorakozó „migránshajót”.

Sajtóértesülések szerint az Olaszországban tartózkodási engedély nélküli bevándorlók közül eddig 9200-an kérelmezték helyzetük jogi rendezését. A római kormány június elsejétől adott lehetőséget erre, és mintegy 200 ezer ember jelentkezését várta július közepéig. A cél mindenekelőtt az agrárszektorban eddig feketén dolgozók helyzetének rendezése volt.

Matteo Salvini, a bevándorlásellenes Liga párt vezetője közösségi oldalán azt írta, hogy a kormány veszélybe sodorja Olaszországot. „A titkosszolgálat migrációs invázió veszélyére figyelmeztet (...), az illegális bevándorlók helyzetének rendezése káoszba fulladt, a bűnszervezetek készen állnak papírokat adni-venni, a kikötők tárva-nyitva az NGO-k előtt, nő a befogadásra fordított kiadás” – emelte ki.

A dél-olaszországi földeken dolgozó afrikai munkások szakszervezeti vezetője, Aboubakar Soumahoro a La Repubblica baloldali napilapnak nyilatkozva haszontalannak nevezte az érintett bevándorlók helyzetének ilyesféle jogi rendezését. A férfi hangsúlyozta, 100 mezőgazdasági munkásból 90 nem fog kérelmet benyújtani, és a járványt követő gazdasági válságban a munkaadók sem kívánnak majd utánuk járulékot fizetni. Az újság értesülései szerint a dél-olasz maffia 3000 és 5000 euró közötti összegért árulja a hamis munkaviszonyt bizonyító igazolásokat a tartózkodási engedélyt kérelmezni akaró bevándorlók számára.

Menekülthullámhoz vezethet a járvány

Az Európai Unió felé tartó menekülthullámok keletkezhetnek Afrikában a koronavírus-járvány miatt, ezért a közösségnek haladéktalanul a kontinens segítségére kell sietnie – mondta Gerd Müller nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős német miniszter egy tegnap ismertetett nyilatkozatában. A bajor Keresztényszociális Unió politikusa kiemelte, hogy Afrikában nem csak az új típusú koronavírus ellen kell küzdeni, mert már a kórokozó megjelenése előtt is drámai élelmezési és gazdasági válság volt. A munkanélküliség tömeges, hiány van élelmiszerből és vetőmagból, és a kontinens keleti részén sáskajárás pusztítja a termést. Így milliók éheznek, mire a vírus megérkezik. Számos afrikai ország egészségügyi rendszerének a járvány nélküli „normál üzemmód” is túl nagy kihívás – tette hozzá a miniszter. Míg Németországban a 83,1 millió lakosra több mint 30 ezer intenzív ellátási ágy és ugyanennyi lélegeztetőgép jut, az 50 milliós Kenyában mindössze 80 kórházi ágy alkalmas intenzív ellátásra, és az egész országban 120 lélegeztetőgép van. Az európai szolidaritás eddig csak befelé irányult, a kontinens államai között érvényesült, és az EU egyetlen cent pótlólagos forrást sem mozgósított az afrikai élelmezési és gazdasági válság enyhítésére. Ezen változtatni kell, az EU-nak el kell indítania egy azonnali programot Afrika és a közel-keleti térség támogatására – mondta a német miniszter, hozzátéve, hogy segélyekre és a stabilizációt szolgáló hitelekre is szükség van.