A forgalmi rend megváltoztatásával újabb utcaátnevezési hullám is indul, ezt valamikor az idei parlamenti választások és a jövő évi európai választások között lehet elvégezni. A polgármesternek szándékában áll többek között az 1918. December 1. út egy részét is átnevezni valamely fontos magyar személyiségről, mert mint mondotta, ,,Sepsiszentgyörgyön kell lennie egy főutcának, melynek neve a város többségi magyar lakosságát képviseli". Hogy miként tudja ezt kivitelezni, kérdéses, elődjének kétszer is beletörött a bicskája, előbb mintegy tíz évvel ezelőtt kerültek fel a Petőfi Sándor utcanévtáblák a város leghosszabb sugárútja egy részén, de azokat később, egy hajnali órában bírósági végrehajtóval szereltette le a névváltoztatást megtámadó prefektúra. Másodszor négy évvel ezelőtt jó néhány utca, tér névadása, valamint egypár átnevezése alkalmával a sugárút szakaszosításával próbálta az akkori önkormányzat ,,megrövidíteni" a román nemzeti ünnep dátumát névként viselő utat — egy 1991-es parlamenti határozat szerint minden megyeszékhelyen kötelező utcaelnevezést —, első szakaszát a színház sarkától a Sugás Áruház előtti Szent György térig ismét Petőfi Sándorról, a következőt a Széchenyi térnek nevezett villanyrendőrös útkereszteződésig Mihai Eminescuról nevezve el. A helyi határozatnak ezt a részét ismét megtámadta a prefektúra, a bíróság végleges és visszavonhatatlan ítéletet hozott arról, hogy az 1918. December 1. névhez nem szabad hozzányúlni. A jelenlegi polgármester azzal érvel, a parlamenti határozat arról nem rendelkezik, milyen hosszúnak kell lennie a román nemzeti ünnepről elnevezett utcának, csupán azt mondja ki, hogy a település egyik fő útvonalát kell arról elnevezni.