Kézioroszfaluban a 320 fő körüli népesség többsége, 95 százaléka római katolikus vallású, de csak a reformátusoknak van templomuk, mely Land József építészmester tervei alapján épült és 1876. szep­tember 19-én szentelték fel. Az 1940-es földrengés után a templomot feljavították, a második világháború idején a német csapatok a tornyot szétlőtték, az orosz katonák több héten át istállónak használták, orgonáját szétverték. 1946-ban és 1968-ban ismét javították, ám az 1970-es árvíz több mint egy méter magasan beáztatta a falakat. Az épületet az 1977-es földrengés súlyosan megrongálta: a mennyezet beszakadt, a leomló gerendák összetörték a szószékkoronát, az úrasz­talát, a padokat. A torony is ledőlt, és a falu egyetlen harangja 14 hónapig hallgatott. Az eredeti torony helyett Csatlós Huba tervezőmérnök Kós Károly stílusát követve új tornyot tervezett, amely ma is áll. A templom javíttatását a maroknyi református gyülekezet nem tudta fedezni, a római katolikusok segítségével újították fel, és az anyagi áldozatvállalásért cserébe 1984 óta közösen használják.

Miután a református lelkész a padokat eltávolíttatta, vasárnap aláírásgyűjtés kezdődött többek között annak érdekében, hogy kerüljenek vissza azok a templomba. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének és a Beder Imre kézdivásárhelyi református lelkipásztornak címzett panaszlevelet 239-en írták alá –nem csak katolikusok, hanem református hívek is. Tegnap délelőtt mintegy húsz-huszonöt római katolikus hívő gyűlt össze a templomkertben, majd a templomban. Panaszukat a negyven éve itt lakó Gál Klára ny. óvónő foglalta össze.

Elmondása szerint a faluban jó ideje minden tevékenység a templomban kezdődött, és kialakult egy önkéntes csoport, amely lelkesen tevékenykedett a közösség érdekében: falunapokat szerveztek és minden jelentős eseményről megemlékeztek. Jó közösség alakult ki, nem volt semmiféle irigység a két felekezethez tartozók között. Ez egy ideig nagyon jól működött, Raff Róbertet a faluközösség is értékelte, de egy idő után elromlott a kapcsolat. A lelkész egyedül döntött mindenről, a helybelieket kizárta a döntéshozatalból. Folyamatosan elmaradtak a falunapok és az egyéb rendezvények – ecsetelte Gáll Klára. Szóvá tette, hogy a tiszteletes a múlt év augusztusában eltávolította a Szűz Máriát ábrázoló régi festményt, amely a fáskamrába került. „Mi nem akarjuk a széthúzást, de a lelkész gyűlöletet szított az egész faluközösségben, azóta nincs összetartás. Mi azt kérjük, tegye vissza a mi jelképeinket és a padokat” – összegezett Gál Klára.

Ugyancsak vasárnap a faluban lakó Molnár-Páll Paula a Facebook közösségi portálon mondott véleményt a kialakult helyzetről Oroszfalu a mi kis falunk címmel. Bejegyzéséből idézünk. „Egy egyszerű kis falu, ahol a reformátusok és a katolikusok között béke volt mindig. A mi kis templomunkat 30–40 éve közösen használtuk katolikusok és reformátusok egyaránt békében – míg az új református tiszteletes úr sértegetni nem kezdte a katolikusokat. Az egész a tavaly kezdődött, mikor levette a Szűzanya képét, egy régi festményt, hiába volt mindenki fellázadva, számba se vette. És most, ami a legfelháborítóbb, meggya­lázták a mi templomunkat. 140 éves padokat a falubeliek tudta nélkül kidobták, és úgymond kényelmes székekkel helyettesítette. Egyszóval a mi kis meghitt templomunkat átalakította egy konferenciateremmé, mert szerinte így kényelmes és modern. Egy ilyen ősi templom, ami ennyi mindenen túl van: háborún, árvízen, mindent túlélt, és most csak így, egyik napról a másikra átalakítják egy tiszteletes kénye-kedve szerint! (…) A falu lakossága hiába van felháborodva és fellázadva, semmibe veszi, ő egyedül döntött a templom bútorzata kicseréléséről, mert szerinte ő a templom adminisztrátora és jogában áll!” – fakadt ki.

A tegnapi templombeli tanácskozás közben Raff Róbert is megérkezett, és vitába szállt az ott összegyűlt római katolikusokkal. A hosszas, indulatoktól sem mentes vita után beleegyezett abba, hogy visszaszereljék a padokat a helyükre. A kérdésben a csütörtökön esedékes presbiteri ülésen születik végleges döntés.

A régi padok egyelőre a helyükre kerültek. Kérdés, hogy meddig? A szerző felvétele

Raff Róbert lelkész érdeklődésünkre elmondta: a protestáns tanítás szerint a tízparancsolat tiltja képek készítését, illetve azok imádatát vagy tiszteletét. Ugyanakkor református templomainkban nem helyezünk el semmiféle olyan képet, amely előtt leborulunk, amelyhez imádkozunk. Ebből kiindulva az oroszfalvi templomból eltávolították „az állítólag Szűz Máriát ábrázoló festményt”, amit a templomot használó római katolikusok helyeztek el ott. Az oroszfalvi református templom az oroszfalvi szórványgyülekezettel együtt a Berecki Református Egyházközséghez tartozik. A templom tulajdonosa jogilag az a 320 személy, aki a gyülekezet beiratkozott tagja. A tagok presbitereket választanak maguk közül, akik a gyülekezet vagyonát kezelik. Az oroszfalvi templom a lelkipásztor és a három helyi presbiter adminisztrálására van bízva, akiket nyilvános választáson választottak meg a templomban – ecsetelte Raff Róbert.

Mint elmondta, helyi presbiterek tudtával és beleegyezésével június elején folytatták a 14 éve megkezdett templomfelújítást, ennek része a régi padok új székekre való kicserélése. Kezdetben harminc széket helyeztek el a padok egy részének a helyére. A református istentiszteleten részt vevők szerinte üdvözölték a kényelmes székek elhelyezését, a római katolikus szentmise résztvevőiben azonban felháborodást keltett a változás. „Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy természetesen szólás- és véleményszabadság van, ezt senki nem korlátozhatja, de a megfogalmazott vélemények semmiképpen nem másíthatják meg vagy írhatják felül a templom tulajdonosai által hozott döntéseket. Ezeket tisztelettel meghallgatjuk, és legjobb belátásunk szerint cselekszünk” – szögezte le a lelkipásztor. „Természetesen nem vagyunk hívei a rongálásnak, rombolásnak, értékeljük a régi tárgyak történelmi, művészettörténeti jelentőségét, de mivel az oroszfalvi templomban elhelyezett tárgyak nem túl régiek, és a templom sem műemlék, ezért nem tartjuk fontosnak ezen tárgyak megőrzését a templomban” – érvelt Raff Róbert.

Szerinte mélyebb megközelítésben a problémát a templomot használó két közösség különböző gyülekezetépítési modellje képezi. A római katolikusokét nem részletezte, az oroszfalvi református gyülekezet hitéletét ismertetve pedig elmondta: az elmúlt hat évben új gyülekezetépítési módszert vezettek be, amerikai modellre alapozva, amelynek Céltudatos gyülekezet a neve, és merőben eltér a hagyományos, Erdélyben megszokott példáktól, családiasabb, barátságosabb, emberközelibb alkalmakat, együttléteket feltételez. Istentiszteleteken például van ifjúsági zene, gondolatébresztő igehirdetés nem lelkészi szolgálókkal is, szavalatok, bizonyságtételek, szabad imádságok – ezek az alkalmak sokszor másfél-két órát is tartanak. Közösségépítés céljából istentisztelet előtt és után szeretetvendégséget tartanak, beszélgetnek a résztvevők. Szeretetszolgálat során időseket, özvegyeket, árvákat, betegeket karolnak fel, látogatnak, támogatnak. A hitterjesztést szolgálják a bannerek a templom kertjében található hirdetőtáblán, a szórólapok, a könyvek terjesztése, a Facebook-bejegyzések és videók, személyes beszélgetések. A keresztény hitre nevelés vallásórák, gyerektáborok, előadások során történik – részletezte. A templomteret a gyülekezetépítési tervhez igyekeztek igazítani, ezért van a fűtés, a kávézó, a mosdó, az iroda, a könyvtár, a hangosítás, plakátok, hirdetőtábla, székek. A templomban végzett újítások ennek a programnak a részét képezik. Ennek a fejlesztésnek az utolsó fázisa a templomi padok kicserélése székekre.

Arra a kérdésükre, hogy mi történik majd a továbbiakban, Raff Róbert azt mondta: az átalakításról presbiteri határozat van, a római katolikusoknak nincs döntési joguk, hiszen a templom református istenháza. A padokról nem tud végérvényesen nyilatkozni, a helyi presbiterek és az ő szándéka szerint azonban, ha csak lehet, a padok nem maradnak a templomban, székek kerülnek a helyükbe, csütörtökön születik meg a döntés minderről.